Hírolvasó

A kutatótermi levéltári kutatás 2020. aug. 10-től ismét lehetséges (2020.07.14.)

Veszprémi Érseki Levéltár -

Örömmel értesítjük tisztelt Kutatóinkat, hogy a járványügyi veszélyhelyzet megszüntetése és az érseki hivatalban esedékes nyári szünet után, 2020. augusztus 10-től ismét megnyitjuk levéltárunk kutatótermét és fogadunk kutatókat személyes, helyben történő kutatásra.

Az egészségügyi biztonsági szempontok megtartása érdekében naponta egy kutatót tudunk fogadni, ezért – további rendelkezésig – előzetes időpontfoglalást vezetünk be. (Kutatótermünk közös a Veszprémi Érseki Könyvtárral, így a könyvtári olvasószolgálat folyamatossága is biztosított.) Az időpontok foglalása elsősorban e-mailen keresztül történik a mai naptól. A megszokott kutatótermi rendet érinti, hogy az időpont foglalás visszavonásáig hétfőtől csütörtökig fogadunk kutatókat.

A járványügyi helyzetre való tekintettel kérjük, hogy csak egészségesen keressék fel levéltárunkat. A kutatóteremben folyamatos szellőztetést és kézfertőtlenítő eszközt biztosítunk, ezen túlmenően azonban kérjük, hogy hozzanak magukkal és viseljenek maszkot az Érseki Palota területén.

Megértésüket és együttműködésüket köszönjük!

A Sectio II. története. I. rész

Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár -

– jubileumi cikksorozat 3. rész

Koronkai Zoltán SJ

A Sectio II. születése. Egy rendkívüli formáció

Mivel Magyarországon a kommunista diktatúra miatt egyre kevésbé volt biztosítható a fiatal jezsuiták képzése, a rendi vezetés azt javasolta, hagyják el az országot, abban a reményben, hogy külföldön befejezhetik a tanulmányaikat. Két hullámban történt az emigráció (1948-49-ben és 1956-57-ben), melynek során több mint 130 jezsuita szökött külföldre, olykor kalandos körülmények között. Legtöbben tanuló rendtagok voltak, kivéve nyolc papot, akiknek többsége teológiai tanárként tevékenykedett.

Morel Gyula SJ novícius szökésben. 1949.

 „Most tudtam meg, hogy kb. 10 jezsuita vállalta a börtönt azért, hogy a Provincia fiatalsága külföldön befejezhesse tanulmányait és oltárhoz jusson… Örömteljes szégyent éreztem, mikor ezt meghallottam. Az otthoniaknak, a börtönbe hurcoltaknak köszönhetjük, hogy jezsuiták lehettünk és szerte a világban dolgozhattunk.”

Béky Gellért Japánban dolgozó magyar jezsuita írta 1973-ban, magyarországi látogatása után a rend belső értesítőjében (Cor Unum, 1973. Nr. 121, 9.)

A külföldre menekült jezsuiták továbbra is a magyar rendtartományhoz tartoztak, nem olvadtak teljesen bele azokba a provinciákba, amelyekben éltek. A magyar rendtartomány így két részre oszlott: P. Generális 1949 decemberében kinevezte P. Reisz Elemért a Sectio II. elöljárójává, viceprovinciálisi minőségben, de provinciálisi joghatósággal.

P. Reisz Elemér SJ 1950-ben Rómában.

A következő évtizedekben újra és újra felmerült a Sectio II. létjogosultságának kérdése, hiszen ez a jezsuita rend történetében egészen egyedi struktúra volt. Az emigrált, illetve a már régebb óta külföldön élő jezsuitákat a normál rendi hierarchia (helyi elöljáró, helyi provinciális) mellett egy magyar vezetés is összefogta. A Jézus Társasága alaptulajdonsága az egyetemes küldetésre való nyitottság, ugyanakkor a magyar jezsuitáknak meggyőződésük volt, ahogy P. Ádám János – aki több ciklusban is elöljárójuk volt – fogalmazott:

Ádám János SJ

„Az isteni Gondviselésnek terve van velünk. Nem véletlen, hogy annyi magyar jezsuita külföldre szabadult. Körülményeink, az »idők jelei« világosan elénk állították kötelezettségünket: az Isten magyar népének szolgálata külföldön és odahaza. Nem állítom, hogy ez a kizárólagos hivatásunk, hiszen a Gondviselés sokunkat más munkaterületre vezetett, de meggyőződésem, hogy provinciánk istenadta hivatása a magyar egyház szolgálata is.”

Innsbruck, 1949. dec. 3. Ülnek (j-b): Németh, Reisz, Baják. Első sor: Viola, Ruff, Orbán, Virágh. Második sor: Fejér, Láng, Morel, Feigl, Müller. Negyedik sor: Gara.

A Sectio II. struktúrájának megszilárdulását jelzi, hogy elöljárójának hivatalos rendi megnevezése 1977 után már nem „viceprovinciális”, hanem provinciális. Így az a különös helyzet állt elő, hogy egy magyar rendtartomány létezett két sectióval, két provinciálissal.

A külföldi magyar jezsuiták fő küldetésüknek tartották az emigráns magyar közösségek szolgálatát, a vasfüggöny mögötti magyar egyház segítését és az adott ország híveinek szolgálatát is. Ugyanakkor abban is reménykedtek, hogy valamikor visszatérhetnek Magyarországra.

A Sectio II. elöljárói és a provincia központ helye  NÉV IDŐTARTAM VÁROS P. Reisz Elemér 1949-1955 Hamilton (Kanada) P. Varga Andor 1955-1965 New York P. Héjja Gyula 1965-1968 New York P. Ádám János 1968-1977 New York P. Hegyi János 1977-1986 München P. Nemeszeghy Ervin 1986-1990 Toronto A Sectio II. belső élete

Az öt földrészen, több mint 20 országban élő több mint száz magyar jezsuita összetartása elég nagy kihívást jelentett, hiszen a jezsuita elöljáró egyik legfontosabb feladata, hogy személyesen találkozzon az embereivel. Először viszont a nagyszámú fiatal taníttatását kellett megszervezni, amiben a többi jezsuita rendtartomány (például a holland) is nagylelkűen segített. A magyar provincia még így is komoly adósságokat halmozott fel, hiszen a képzés igen hosszú és költséges. Az első hullám fiataljai számára megszervezték a szegedi jezsuita teológiai főiskola jogutódját az észak-olaszországi Chieriben (1949-1951), ami aztán a belgiumi Leuvenbe költözött (1951-1954). A később érkezők (1956-57) viszont már nemzetközi jezsuita közösségekben formálódtak.

P. Varga Andor SJ

P. Varga Andor viceprovinciális (1955-1965) működése kulcsfontosságú volt a Sectio II., de a rendszerváltás után Magyarországon újrainduló rend életében is, ugyanis ő fektette le a későbbi lendületes visszatérést lehetővé tevő alapokat. P. Varga minden szegénység és adóságok ellenére (volt, hogy postabélyegre sem volt a pénz a kasszában) úgy vélte, a lehető legjobb képzést kell adni a fiatal magyar jezsuitáknak. Nagy áldozatok árán is tovább taníttatta őket, így számosan lettek közülük egyetemi tanárok. Úgy tartotta – ahogy egyik utóda, P. Ádám János egy alkalommal megfogalmazta –, hogy külföldön

„csak mint tanárok tudunk a helybeliekkel lépést tartani. A tanárságban orvosságot is látott lobbanékony, nyugtalan, hűbelebalázs magyar természetünkre. Eszményképe a nyugodt, józan, megfontolt ember volt, aki tudott egy helyben maradni, és a könnyű népszerűség keresése helyett Isten országában mélyen akart szántani.”

P. Héjja Gyula SJ

P. Héjja Gyula viceprovinciális érdeme a magyar jezsuita nagytalálkozók elindítása 1966-ban, melyet majd utódai, P. Ádám János és P. Hegyi János szerveztek meg rendszeresen. A külföldön élő magyar jezsuiták háromévenként találkoztak. A legfontosabb cél a világban élő magyar rendtagok szeretetkapcsolatának erősítése, a tapasztalatok megosztása és a közösségi megkülönböztetés volt, melyben Isten akaratát keresték az apostoli munkák irányának meghatározásában. Különös jelentősége volt a hazai helyzetre való reflexiónak, útkeresésnek, hogy miképp lehet az otthoni egyházat segíteni, és a nyolcvanas évektől kezdve egyre inkább előtérbe került az otthoni újraindulás reménye és az ezzel kapcsolatos tervek.

A külföldön élő magyar jezsuiták életében fontos szerepet töltött be a levelezés, illetve a rendtartományi hírlevél, amelyben a rendtagok beszámoltak munkájukról, tapasztalataikról. A rövidebb beszámolók számára szolgált az Anuma Una, a hosszabbakra a Cor Unum, melyet minden jezsuitának elküldtek.

Az emigráns jezsuiták életében fontos pillant volt, amikor 1978-ban megnyílhatott a magyar noviciátus Torontóban. Addig ugyanis a külföldön belépett magyar jezsuiták valamelyik más provincia noviciátusában formálódtak. Torontóban lépett be például a Társaságba P. Kiss Ulrich és P. Sajgó Szabolcs, akik meghatározó személyei lettek később az újrainduló provinciának. A novíciusmester P. Nemesszeghy Ervin volt, aki 1986-tól a rendszerváltásig a Sectio II. provinciálisaként is szolgált.

A premontrei örökség

Szerzetesség a koraújkori Magyarországon -

producer Bazsik Ádám
rendezte Huszár Domonkos
shoeshine.hu, ODPictures
2020

A premontrei rend 2021-ben ünnepli fennállásának 900 éves évfordulóját. Az évfordulóra három éven át tartó munka eredményeképpen készült el A premontrei örökség című, egész estés dokumentumfilm, mely megrendítő valóságában ábrázolja a rend közösségét, csendes és alázatos munkáját társadalmunk mindennapjaiban.

Magyarországon már az alapító, Szent Norbert életében jelen voltak a premontreiek, sorsuk összefonódott az ország történelmével. Mit csinálnak ma, a 21. században? A Csornai Premontrei Prépostság, a Gödöllői Premontrei Apátság, a Váradhegyfoki Premontrei Prépostság és a Premontrei Női Kanonokrend tagjai, szám szerint negyvenen alkotják a Magyar Premontrei Cirkáriát. Ünnepélyes közösségi imádság, lelkipásztorkodás, tanítás és szegénygondozás jelöli meg életüket. A film ezen értékeknek ad testet és bemutatja, hogy a rend tagjai hogyan valósítják meg ezeket az eszméket a mindennapokban.

A koronavírosos járványhelyzetre való tekintettel nyilvános bemutató vetítés helyett a film online bemutatójja 2020. május 3-án, 20.00 órától történt a www.premontreiek.hu weboldalon.

Készítői bíznak abban, hogy a közreadott film értékes gyümölcsöket terem; otthonainkban, családi környezetben, nyugalomban való megtekintése új ajtókat nyit Istenre és a világra, s közelebb hozza az immár 900 éves premontrei rendet a 21. századi emberhez.

Lásd még:

Äbtegalerieporträt von Abt Heinrich Ferenczy

Archiv des Schottenstifts -

Seit Kurzem ist die im Kapitelsaal befindliche Äbtegalerie des Schottenstifts um ein Gemälde reicher: Mit leichter zeitlicher Verzögerung wurde das neue Porträt des 2018 verstorbenen Abtes Heinrich Ferenczy (1988–2006) angebracht. Aus diesem Anlass gibt es auf der Website des Schottenstifts einen Bericht über die Äbtegalerie im Allgemeinen und das Gemälde im Speziellen von Kustos P. Augustinus Zeman.

Abt Heinrich Ferenczy (1988–2006)
Porträt in der Äbtegalerie des Schottenstifts.

Das Stiftsarchiv war nicht nur in die erforderlich gewordene Neuhängung der Galerie, wofür auch auf historische Photographien zurückgegriffen wurde, involviert – auch für die lateinische Inschrift am neuen Porträt zeichnet es verantwortlich. Die Formulierung „ecclesiam monasterii et plures alias renovavit“ würdigt dabei nicht nur die unter Ferenczy durchgeführten baulichen Maßnahmen (u. a. Stiftskirche, Pfarrräume, Gymnasium), sondern lässt sich im übertragenen Sinn auch auf die vom Verstorbenen angestoßenen geistigen Erneuerungen (u. a. Öffentlichkeit des Chorgebets, Einführung der Koedukation am Gymnasium) beziehen.

Tudomány és művészet Haynald érsek életében (2020.07.02.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

A közelmúltban jelent meg a Magyar Egyháztörténeti Vázlatok (MEV) 30. évfolyamának (2018) 3-4. száma, és benne Lakatos Andor levéltárvezető tanulmánya Tudomány és művészet Haynald Lajos (1816-1891) bíboros, kalocsai érsek életében címmel.
A 19. század egyik kiemelkedő főpapjának életében fontos szerepet játszott a botanika, a csillagászat, és az archeológia, s a tudományok művelőjeként és szervezőjeként is aktív volt a korabeli közélet fórumain (országgyűlésben, Akadémián, különféle bizottságok, szervezetek tagjaként, ill. időnként azok élén).  Meghatározó művész kapcsolatai (Liszt Ferenc, Munkácsy Mihály) mellett gyűjtőként világhírű botanikai gyűjteményt hozott létre, melyet a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott, s a nemzeti kultúra fejlődését művészeti célú alapítványaival (képzőművészeti- és egyházzenei alapítványokkal) is támogatta. Az írás a tevékeny életút nagy lehetőségeit és korlátait is igyekszik számba venni, mintegy jelezve azt a "kettősséget", mely a korszak, a dualista monarchia sokat emlegetett jellemzője volt.
A tanulmány szövegét pdf formátumban letölthetővé tesszük honlapunkon, és emlékeztetőjét elhelyezzük az Olvasósarok/ Helytörténet, egyháztörténet oldalon is. A Vázlatok folyóiratszámának teljes tartalma a kiadó Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány honlapján is elérhető-letölthető.

Hírek: 

2020. július – 115 éve történt – adalékok a kislétai görögkatolikus egyházközség történetéhez

Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára -

A Munkács egyházmegyei ntdő Klérusnak

4421:1905. sz.

Az egyházmegyénkhez tartozó kislétai hitközség temploma f. é. június hó 7-én villámcsapás folytán leégett.

A hitközség tagjai a nem régen eszközölt nagyobb egyházi és iskolai építkezések következtében anyagilag kimerülvén – saját erejökből nem képesek Istennek hajlékát újból felépíteni és felszerelni, miért is a könyörületes szívek jótékonyságához fordulnak.

Felkérem ezért Nagyontisztelendőségteket, hívják fel híveiket, hogy ezen szent célra erejökhöz mérten adakozzanak.

A begyűlő adományok a kislétai lelkészi hivatalhoz küldendők.

Ungvár, 1905. július 3.

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára II–9–a. 14. doboz

Doktordiplom P. Andreas Borschkes

Archiv des Schottenstifts -

Diplomrollen sind im Rahmen von Nachlässen keine ungewöhnlichen Archivbestände, auch im Archiv des Schottenstifts werden etliche solcher feierlichen Abschlussurkunden unter den Lebensdokumenten von Konventualen verwahrt. In der Regel liegen diese in ihrer bekannten Rollenform vor, die „Slim-Fit-Variante“ des Doktordiploms von P. Andreas Borschke aus dem Jahr 1872, welche bei der Ordnung einer Lade mit Sonderformaten aufgefunden wurde, ist – zumindest uns – dagegen weniger geläufig. Eine schmale Hülle umschließt hierbei die eng gerollte Urkunde und ist am oberen Ende auf die Größe des in einer Holzkapsel gefassten Siegels geweitet. Die so entstandene, etwas eigenwillige Form ist zwar nicht unbedingt praktisch, fördert aber offensichtlich die Neugierde der Betrachter.

Doktordiplom P. Andreas Borschkes (1872).

Információk a Ráday Múzeum újranyitásáról

Ráday Múzeum Kecskemét -

A Ráday Múzeum 2020. július 1-től újra látogatható lesz. Módosított nyitvatartással hétfőtől-péntekig 10 és 18 óra között várjuk az érdeklődőket. Szombaton és vasárnap előzetes időpont-egyeztetéssel lehet felkeresni múzeumunkat.

Kérjük látogatóinkat, hogy hozzanak magukkal maszkot, és a látogatás ideje alatt viseljék azt. Szükség esetén a pénztárunkban egyszer használatos maszkot vásárolhatnak is. Munkatársainkkal biztosítjuk vendégeink számára a kézfertőtlenítés lehetőségét.

Fokozott figyelmet fordítunk a tereink méretéhez engedélyezett látogató számra, a szellőztetésre és fertőtlenítésre. Kérjük, Önök is segítsék munkánkat, hangsúlyosan érvényesítve a régi “mindent a szemnek - semmit a kéznek” múzeumi szabályt.

A zavartalan látogatás érdekében lehetőségük van előzetesen időpontot foglalni, hogy semmiképpen ne kelljen várakozniuk, mert esetleg mások tartózkodnak a kiállítótérben. Kérjük, a biztonsági szabályokat ne vegyék rossz néven, ezek betartása közös érdekünk munkatársaink és látogatóink érdekében.

Jegyáraink változatlanok: felnőtt: 600 Ft diák, nyugdíjas, csoportos (10 fő felett), egyéb kedvezményes: 300 Ft, fotójegy: 500 Ft

Elérhetőségeink: Tel.: +36 76 486 226

E-mail: radaymuzeum.muzped [at] gmail.com

Esty Miklós: A Szent István Társulat Története (1951–1965)

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Esty Miklós: A Szent István Társulat Története (1951–1965) Kanász Viktor 2020. 06. 29., h - 13:15 CLASSIS II tom. 2 Sági György

Esty Miklós: A Szent István Társulat története (1951–1965) (sajtó alá rendezte és kísérő tanulmánnyal közre adja: Sági György) (CST II/2), Budapest 2020. xxiv + 164 p.

Esty Miklós (1895–1973) pápai világi kamarásnak, a Szent István Társulat 1951–1973 közötti püspöki kar által delegált adminisztrátora hagyatékának rendezése 2015-ben készült el. Ezt a munkát Sági György végezte el. Digitalizása és számos római vonatkozást is tartalmazó naplóinak kiadásra előkészítése folyamatban van. A hagyatékban maradt fenn számunkra Estynek a Társulat 1951–1965 közötti történetéről elkészített gépelt kézirata. Az összefoglaló beszámoló, melyet a szerző társulati jegyzőkönyvek, egyéb iratok és feljegyzései alapján írt meg, a nagy múltú  – 1848-ban alapított – Szent István Társulat talán legviszontagságosabb korszakába nyújt betekintést. A forráskiadvány képet ad arról, hogy a Rákosi- és Kádár-korszakok időszakában, amikor nagy nehézségek árán sikerült csak a magyar katolikus kultúra érdekében a Szent István Társulatnak munkálkodnia, ezek milyen körülmények között valósulhattak meg.

A kézirathoz Sági György írt bevezető tanulmányt és látta el a szöveget jegyzetaparátussal. A Mellékletbe az Esty-hagyaték Szent István Társulatra vonatkozó iratainak jegyzéke került. A kötet végén, az indexet követően angol nyelvű rezümé foglalja össze Palotai Ágnes fordításában a kötet fontosabb információit.

Fokozatos újranyitás

Evangélikus Országos Levéltár -

Fokozatos újranyitás

Tisztelt Kutatóink!

 

Tájékoztatjuk Önöket, hogy az Evangélikus Országos Levéltár 2020. június 30-tól ismét fogad kutatókat mindkét telephelyén, azonban néhány egészségvédelmi korlátozó intézkedést fenn kell tartanunk. Ezek a korlátozó intézkedések 2020. június 30-tól visszavonásig érvényesek.

A legfontosabb tudnivalók a következők:

1. Csak előzetes bejelentkezés után fogadhatunk kutatókat, azokat az érdeklődőket, akik nem előzetesen megbeszélt időpontra jönnek, nem áll módunkban kiszolgálni. Előzetes bejelentkezés az eol [at] lutheran.hu e-mail címen lehetséges, azok számára pedig, akik kifejezetten a Fővárosi Levéltárban lévő anyagot kutatnák, a jcsermelyi [at] lutheran.hu vagy a zulakcsai [at] lutheran.hu e-mail címen. Ha ismert, kérjük küldje el az igényelt levéltári anyag jelzetét is.

2. Kérjük, hogy jó előre jelentkezzenek nálunk, ugyanis a Fővárosi Levéltár által bevezetett online időpontfoglalási rendszer miatt nem garantálhatjuk, hogy az ottani kutatóban az Önök bejelentkezését követő napokban lesz szabad hely.

3. Az Üllői úti kutatóban, amelyet megosztunk az Evangélikus Országos Könyvtárral, egy időben csak egy kutatót/olvasót tudunk fogadni.

4. Péntekenként egyik telephelyünkön sem tudunk kutatót fogadni, hétfőnként pedig csak a Fővárosi Levéltárban.

5. Belépéskor kézfertőtlenítő használata illetve a kutatótermekben arcot és orrot eltakaró maszk viselése kötelező, kesztyű viselése ajánlott. Kézfertőtlenítőt biztosítunk, egyebekről a kutatónak kell gondoskodnia. Saját eszköz (laptop, fényképezőgép) továbbra is használható.

 

Türelmüket és megértésüket előre is köszönve,

Az Evangélikus Országos Levéltár kutatószolgálata

eol-admin 2020. 06. 29., h - 09:44

A győri jezsuita gimnázium diáksága

Szerzetesség a koraújkori Magyarországon -

Anyakönyvi adattár (1630–1773)
Fazekas István – Kádár Zsófia – Kökényesi Zsolt
Budapest, Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának Levéltára, 2020.
(Katolikus iskoláztatás a kora újkori Magyarországon 1.) – I-II. kötet

A jezsuiták legkorábban indított magyarországi iskolái közé tartozott a győri gimnázium, amelyben a tanítást 1628 novemberében kezdték meg. A diákok névsorát őrző anyakönyv három kötete 1630-tól 1773-ig a Jézus Társaság féloszlatásáig folyamatos. Ezekből információkat szerezhetünk az egyes diákok tanulmányi előmeneteléről, származási helyéről, nemzetiségéről és felekezetéről – esetenként ezek változásairól. A bejegyzések a nyilvántartásba felvett személyek későbbi pályafutásáról, tanulmányairól, olykor az elhalálozásáról is tájékoztatnak.

Az anyakönyvek alapján a „Katolikus iskoláztatás a kora újkori Magyarországon” (ELTE–NKFIH) munkacsoport közel ötvenezer beiratkozást és 20595 tanuló adatait adja közre. Az egyes tanulókra vonatkozó adatokat (elvégzett évfolyamok, náció, származási hely, társadalmi státus, felekezet, életkor) egymás alá rendezve, az első beiratkozás sorrendjében közöljük A tájékozódást névmutató is segíti. Ezzel egy olyan adattár válik elérhetővé, amely a családtörténet, helytörténet, arisztokráciatörténet vagy más szakterületek művelői számára fontos segédletül szolgálhat. A diákság jellemzését, a tanulókról megismerlulő adatok statisztikai elemzését részletes bevezető tanulmányban dolgoztuk fel.

Immáron minden eddiginél teljesebb képet kapunk arról, hogy mekkora volt a győri gimnázium területi vonzáskörzete, a társadalom mely rétegei képviseltették magukat a diákság soraiban, a történelem viharai hogyan csapódtak le a végvári iskolában. Választ kaphatunk arra, hogy mennyire volt elvárás a diákok felé a katolikus egyházhoz való tartozás vagy az áttérés. Az adattár tanúsága alapján el lehet helyezni a győri gimnáziumot a kora újkori magyarországi jezsuita oktatási intézmények sorában: egy kulcsfontosságú, országos vonzáskörzetű, nagy diáklétszámú, töretlenül fejlődő iskolát ismerhetünk meg, amelybe nem csak a városból, a megyéből és a nyugat magyarországi régióiből, de a királyság és a társországok egész területéről, még a hódoltságból is érkeztek diákok: nemesek és polgárok, arisztokraták és jobbágyok egyaránt.

Az adattár – a a pozsonyi és nagyszombati iskolák adattárával együtt – 2019 szeptemberétől már elérhető a Hungaricana közgyűjteményi portálon, most alapos bevezető tanulmánnyal és elemzésekkel kibővítve, két kötetben, nyomtatásban is megjelent, a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának Levéltára kiadásában, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.

Újabb érdekes lappal gyarapodott a múzeum képeslapgyűjteménye

Domonkos rendtörténeti Gyűjtemény -

A képeslapoknak – mint arról már korábban részletesen is írtunk a Vasvári Újságban – nagy jelentősége van az egykori településkép rekonstruálásában. Számos elpusztult vagy átalakított épület eredeti formáját ma már csak ezekről, a századfordulótól rendkívül népszerű postai levelezőlapokról ismerjük. Sok esetben találkozunk ezeken a lapokon utcaképekkel, alkalmanként járókelőkkel vagy a fotós kedvéért összeállt csoportképekkel is. Jóval ritkábbnak számítanak azonban a belső felvételek, főleg a régebbi képeslapokon: Vasváron leginkább a plébániatemplomról és néhány üzletről (gyógyszertár, fogyasztási szövetkezet) készült ilyen. Kivételes esetnek számít, amikor egy-egy épületről egész sorozat belső kép is készült: Vasváron ilyennek számít a domonkos nővérek zárdája és iskolája. Természetesen ennek reklámcélja is volt annakidején: a nővérek bizonyára ezzel is jelezni kívánták, hogy növendékeik nemcsak szép épületben, hangulatos kertben, hanem rendezett és jól felszerelt termekben vannak elhelyezve.

Nyomtatásban is megjelent a győri jezsuita gimnázium 1630–1773 közötti diákjainak adattára

Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár -

Kádár Zsófia – Ternovácz Bálint

Örömmel adjuk hírül, hogy a Jezsuita Levéltár kiadásában, a „Katolikus iskoláztatás a kora újkori Magyarországon” (ELTE–NKFIH) munkacsoport szerzőségével megjelent a győri jezsuita gimnázium 1630 és 1773 közötti diákjainak adattára. Ennek előzményeként a kutatócsoport összeállította és 2019 szeptemberében a Hungaricana közgyűjteményi portálon már szabadon elérhetővé tette az adattárat, amely most alapos bevezető tanulmánnyal és elemzésekkel kibővítve, két kötetben, nyomtatásban is megjelent:

Fazekas István – Kádár Zsófia – Kökényesi Zsolt: A győri jezsuita gimnázium diáksága. Anyakönyvi adattár (1630–1773). I–II. Budapest, Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának Levéltára, 2020. (Katolikus iskoláztatás a kora újkori Magyarországon 1.)

A kötet az iskolai anyakönyvek alapján közel ötvenezer beiratkozást és a több mint húszezer tanuló adatait adja közre. Ezzel egy olyan adattár válik elérhetővé, amely a családtörténet, helytörténet, arisztokráciatörténet vagy más szakterületek művelői számára fontos segédletül szolgálhat. Az adattárból információkat szerezhetünk az egyes diákok tanulmányi előmeneteléről, származási helyéről, nemzetiségéről és felekezetéről – esetenként ezek változásairól. Az anyakönyvek korabeli bejegyzései a nyilvántartásba felvett személyek későbbi pályafutásáról, tanulmányairól, olykor az elhalálozásáról is tájékoztatnak. Immáron minden eddiginél teljesebb képet kapunk arról, hogy mekkora volt a győri gimnázium területi vonzáskörzete, a társadalom mely rétegei képviseltették magukat a diákság soraiban, a történelem viharai hogyan csapódtak le a végvári iskolában. Választ kaphatunk arra, hogy mennyire volt elvárás a diákok felé a katolikus egyházhoz való tartozás vagy az áttérés. Az adattár tanúsága alapján el lehet helyezni a győri gimnáziumot a kora újkori magyarországi jezsuita oktatási intézmények sorában: egy kulcsfontosságú, országos vonzáskörzetű, nagy diáklétszámú, töretlenül fejlődő iskolát ismerhetünk meg.

A győri Szent Ignác-templom Őrangyalok-kápolnája falán lévő olajkép

A kötet „hagyományos” bemutatóját a járványügyi helyzetre való tekintettel később szervezzük meg. A kötet teljes anyaga hamarosan interneten is elérhetővé válik, erről újabb hírben adunk majd értesítést. A sorozat további tagjaiként készül a pozsonyi és nagyszombati iskolák adattára is: az egykori Magyar Királyság fontos, nyugati régiójának középfokú oktatásáról tehát hamarosan bőséges forrásanyag áll majd a kutatók és érdeklődők rendelkezésére.

A kétkötetes művet a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának Levéltára a Nemzeti Kulturális Alap 2019. évi támogatásával adta ki.

A Kora Újkori Jezsuita Iskoláztatás Kutatócsoport munkájáról bővebben ITT tájékozódhatunk.

Nyári nyitvatartás

Pannonhalmi Főapátsági Levéltár -


A Pannonhalmi Főapátsági Levéltár 2020. június 25-től ismét látogatható. A nyár folyamán előzetes bejelentkezés alapján hétfőtől csütörtökig fogadja a kutatókat,
az alábbi időszakokban:
június 25-től július 9-ig,
július 20-tól július 30-ig,
augusztus 24-től folyamatosan.

Oldalak

Feliratkozás Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete hírolvasó csatornájára