Egyházi levéltárak hírei

Több mint százezer (!) e-kutatói belépés honlapunkon... (2019.10.18.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

A felhasználói belépések összesített száma az elmúlt héten haladta meg a százezret honlapunk e-kutatás rendszerében. A kilenc éves szolgáltatás óriási forgalomnövekedést eredményezett levéltárunkban, a kutatások intenzitására jellemző, hogy a témaválasztások száma több mint 300 ezer volt ez idő alatt, a képmegtekintések száma pedig meghaladta a 18 milliót.
Az említett forgalom mintegy 3 ezer e-kutatói regisztrációhoz köthető, mindez átlagosan, naponta egy-egy új regisztrációt, 31 kutatási esetet, 108 kutatói témaválasztást és 6 ezer képmegtekintést jelentett számunkra, az érdeklődés lényegében folyamatosnak mondható. Szinte valamennyi e-kutatónk több alkalommal is regisztrált, a kutatható képállomány folyamatos bővülése miatt általában visszatértek hozzánk. Az egy kutatóra eső kutatási esetek (felhasználói belépések) száma így megközelítette a 100-at, a témaválasztásoké a 300-at, a képmegtekintéseké pedig a 20 ezret.
Ezúton is köszönjük e-kutatóink érdeklődését és támogatását, a szolgáltatás sikerére és a kutatói igényekre való tekintettel, a tartalom folyamatos fejlesztésére a jövőben is kiemelt figyelmet fordítunk!

Hírek: 

Folytatódtak a helyszíni állományvédelmi munkák levéltárunkban (2019.10.18.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

2019 nyarán, harmadik alkalommal gyűjtöttük össze a plébániák kéziratos köteteit, hogy az ArchivArt Könyvrestaurátor Műhely munkatársai helyszíni állományvédelmi munkák keretében konzerválják, ill. javítsák a sérült dokumentumokat levéltárunkban. Az idén a Főegyházmegye Bajai Espereskerületének hét plébániáját látogattuk meg, és mintegy 120 kötetet válogattunk ki, főként anyakönyvek, ill. kisebb részt különféle protocollumok-jegyzőkönyvek, valamint historia domusok újultak meg a projekt eredményeként. Az érintett plébániák neve (és a kötetek száma) a következő volt: Baja-Belváros (17), Baja-Szent Antal (7), Baja-Szent István (18), Csátalja (21), Dávod (11), Hercegszántó (19) és Nagybaracska (23). A restaurátori szakmai beszámoló szövegét pdf formátumban elérhetővé/letölthetővé tesszük honlapunkon.
Az elmúlt években összesen több mint 20 plébániát (és több mint 400 kéziratos kötetet) érintett a levéltárunk által szervezett helyszíni állományvédelmi tevékenység a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében, a munkát a későbbiekben is folytatni szeretnénk.
Korábbi honlap-hírünk a témával kapcsolatban:
Kéziratos kötetek helyszíni állományvédelme plébániákon (2017.04.25.)

Hírek: 

Gépelt segédletekkel bővül az E-könyvtár (2019.10.17.)

Veszprémi Érseki Levéltár -

Az E-könyvtár menüben harmadikként azokat a gépelt levéltári segédleteket tesszük most közzé, amelyek a leggyakrabban kutatott vagy fontosnak ítélt sorozatokról állítottak össze 1950 és 1990 között. E segédletekből mindössze 2-2 példány készült és helyben voltak csak használhatók. Közzétételük révén bízunk abban, hogy kutatóink már előzetesen, érkezésük előtt is tájékozódhatnak a rendelkezésre álló iratokról.

Nemzetközi kutatás Pázmány Péter 1632-es római követségéről

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Nemzetközi kutatás Pázmány Péter 1632-es római követségéről Szerző Tusor Péter Kanász Viktor 2019. 10. 15., k - 15:12 Hely Újkor.hu Indexkép Leírás

2019. október 9-én került sor a Fraknói Kutatócsoport negyedik egyetemi műhelyszemináriumára. a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A professzionális történeti kutatás és egyetemi oktatás integrációját elmélyíteni kívánó, egyúttal a szélesebb érdeklődő közönség számára is nyilvános alkalmakon rendre egy-egy római tudományos részprojekt kerül lezárásra és bemutatásra. Ez alkalommal a regensburgi történész, Rotraud Becker és Tusor Péter közös kutatása, mely a 17. század legjelentősebb jelentős nemzetközi magyar diplomáciai szereplésére, Pázmány Péter római követjárását vizsgálta. Az eredményeket Tusor Péter foglalta össze az érdeklődő hallgatóság, egyetemi ifjúság számára. Az alábbiakban az előadás szerkesztett változata olvasható.

Külső link Nemzetközi kutatás Pázmány Péter 1632-es római követségéről Kulcsszavak könyvbemutató Pázmány Péter műhelyszeminárium újkor kora újkor

Római nemzetközi konferencia a Fraknói Kutatócsoport szervezésében

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Római nemzetközi konferencia a Fraknói Kutatócsoport szervezésében Szerző Kanász Viktor Kanász Viktor 2019. 10. 15., k - 15:07 Hely Újkor.hu Indexkép Leírás

Az egyes helyi egyházakat, nemzeti közösségeket képviselő római ágensek, azaz ügyvivők/képviselők 19–20. századi működésének keretei kevésbé feltártak, mint 16–18. századi kollégáik hasonló tevékenysége. Örvendetes módon azonban egyre több kutató foglalkozik e szerepkör tartalmának érdekes és számos kihívást jelentő feltárásával. A katolikus egyetemen működő Fraknói Kutatócsoport 2018 szeptemberében Budapesten, az MTA palotájában már nagyszabású tudományos ülést rendezett a témában, „The Agents of Foreign Communities and European-American States in Rome” (A külföldi közösségek és európai-amerikai államok római ágensei) címmel. Míg a tavalyi alkalommal a 15–18. századi ágensek tevékenységét vizsgálták az előadók, idén azonos címmel, csak éppen immár a 19–20. századot tárgyalva került sor olasz, osztrák és magyar előadókat felvonultató újabb nemzetközi konferenciára, ezúttal már az Örök Városban.

Külső link Római nemzetközi konferencia a Fraknói Kutatócsoport szervezésében Kulcsszavak konferencia XX. század

Az utolsó javítás... Bolvári Csabára emlékezünk (2019.10.15.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

Szeptember végén, Szent Mihály napján sokakat ért váratlanul a hír, hogy Bolvári Csaba (1969-2019) egy balesetet követően, tragikus hirtelenséggel elhunyt. Csaba szenvedélyes családkutató volt, aki nem csak kutató-társainak, hanem levéltárunknak is sokat segített. Kezdettől fogva figyelemmel követte e-kutatás szolgáltatásunkat, rendszeresen böngészte tartalmát, és jelezte nekünk az észrevett hibákat. A hiányzó felvételek pótlását, a hibás elnevezések-jelzetek javítását egyébként nem szoktuk hírül adni honlapunkon, ez esetben azonban, Csabára emlékezve kivételt teszünk, a mai napon ugyanis az ő utolsó javítási kéréseit teljesítettük (egy hiányzó felvételt pótoltunk Császártöltés egybekeltek 1864-es mappájában, és helyreállítottuk a felvételek sorrendjét Császártöltés egybekeltek 1877-es évfolyamában).
Bolvári Csaba rendszeres közreműködőnk volt rendezvényeink (Kutatók Éjszakája, családkutatók látogatásai) alkalmával, néhány nappal halála előtt, az utolsó telefonbeszélgetésben is segítségét ajánlotta, a soron következő programról érdeklődve. Temetése a múlt hétvégén, 2019. október 12-én volt, Császártöltésen. Szeretettel emlékezünk rá, nyugodjék békében!
Bolvári Csaba aktív tagja volt a Magyarországi Németek Családfakutató Egyesületének (AKuFF), az egyesület kiadványának (Hírmondó/Bote) következő számában várhatóan megemlékezés jelenik meg róla, melynek elérhetőségét igyekszünk majd hírünkhöz csatolni.

Hírek: 

Tömeges digitalizálás az egyházi levéltárakban - publikáció (2019.10.14.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár kiadásában, a közelmúltban jelent meg a 2018 őszén, Budapesten rendezett szakmai konferencia tanulmánykötete Hagyományok és kihívások VII. Országos Könyvtárszakmai Nap, 2018 címmel. A publikált előadások között szerepel Lakatos Andor levéltárvezető tanulmánya Tömeges digitalizálás az egyházi levéltárakban - megfigyelések, következtetések címmel. A szöveget pdf formátumban letölthetővé tesszük honlapunkon, és az Olvasósarokban is elhelyezzük.
A konferenciával kapcsolatos, korábbi hír honlapunkon: Tömeges levéltári digitalizálásról, az MFLSZ vándorgyűlésén (2018.09.14.)

A kalocsa-bácsi főegyházmegye káptalanjainak középkori archontológiája c. könyv megjelenése (2019.10.07.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványsorozatának 15. köteteként, levéltárunk kiadásában jelent meg C. Tóth Norbert: A kalocsa-bácsi főegyházmegye káptalanjainak középkori archontológiája című munkája. A hiánypótló könyv elsőként összegzi a középkori főegyházmegyében működő székes- és társaskáptalanok létszám-adatait, ismertetve az egyes testületeket alkotó személyek neveit és tisztségviselésük időszakát. 1526-ban, a török hódítás következtében valamennyi káptalan (a bácsi és kalocsai székeskáptalanok, valamint a háji és titeli társaskáptalan is) beszüntette működését, az életben maradt kanonokok az ország védettebb vidékére menekültek. Az archontológiában szereplő névsorok összeállítása az egyes káptalanok hiteleshelyi kiadványai, valamint a viszgált időszak kiadott forrásait tartalmazó oklevéltárak alapján történt, néhány korábbi szerző (Érdújhelyi Menyhért, Winkler Pál és Udvardy József) munkáinak felhasználásával, és adataik ellenőrzésével. Bízunk benne, hogy az egybegyűlt, tekintélyes névanyag ösztönözni fogja a további középkori kutatásokat. A könyv ismertetéseként egy pdf-kivonatot teszünk elérhetővé honlapunkon.

Hírek: 

Bukovinai székely telepes lelkészségek e-kutatása (2019.10.07.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

Matricula-Historia-online szolgáltatásunk részeként elérhetővé váltak e-kutatóink számára a levéltárunkban őrzött bukovinai székely telepes lelkészségek (Andrásfalva, Hadikfalva, Hadiknépe, Hadikújfalu, Istensegíts) anyakönyvei, a tartalom a "székely telepes lelkészségek" gyűjtőnév alatt található a települések sorrendjében. A feltöltött anyag mintegy kétezer digitális képfelvételből áll, részletezése a következő (Kereszteltek=K, Egybekeltek=E, Meghaltak=M, Index-mutató=I):
Andrásfalva (E 1790-1944, K 1793-1920, M 1831-1944, IE 1790-1910, IK 1856-1920, IM 1831-1940, Status animarum 1907)
Hadikfalva (E 1941-1944, M 1941-1944, anyakönyvi másodpéldányok)
Hadiknépe (E 1942-1943, M 1942-1943, anyakönyvi másodpéldányok)
Hadikújfalu (E 1941-1943, M 1941-1943, anyakönyvi másodpéldányok)
Istensegíts (E 1941-1943, M 1941-1943, anyakönyvi másodpéldányok)

Hadikfalva (1790-1925), Istensegíts (1782-1925) és Józseffalva (1836-1925) korábbi, eredeti anyakönyvei a Pécsi Egyházmegyei Levéltár e-kutatás szolgáltatásának részeként kutathatók, az elérhető tartalmakról további információk találhatók az intézmény honlapján.

A székely telepek múltjával kapcsolatban kutatóink figyelmébe ajánljuk Merk Zsuzsa írását: A Katolikus Egyház és a bukovinai székely telepítés a Délvidéken (1941-1944) címmel, mely a Cumania 14. kötetében jelent meg Kecskeméten, 1997-ben (41-64.o.)

Hírek: 

Víziváros tornyai

Szerzetesség a koraújkori Magyarországon -

Keresztény egyházak a budai Vízivárosban egykor és most

Kiállítás a Várnegyed Galériában (Budapest, I., Batthyány utca 67.)
2019. október 4.–2019. november 23.
A Várnegyed Galéria kiállításai ingyenesen látogathatók.

A Budai Várhegy és a Duna között elterülő városrész mindig kétarcú világ volt. Miközben a folyóparton és a vásártereken hajók érkeztek, gyorskocsik indultak, nyüzsgő piac, boltok vonzották a jövő-menő emberek sokaságát, a hátsó utcákban csöndesebb lakóházak sorakoztak, amelyek később emeletes palotákká nőttek. A változó városkép talán maradandóbb emlékei az itteni templomok, amelyek máig hitet, szépséget, közösséget és hagyományt őrző szigetek a vízivárosi idő sodrában.

A Vízivárosban ma öt keresztény templom áll (mind a Fő utca mentén), de a kiállításon tizenegy épületben tehetünk virtuális sétát, a váraljai polgárok 1250-es években Szent Péter mártír tiszteletére emelt plébániatemplomától a budai reformátusok 1893–1896 között, Pecz Samu által fölépített neogótikus templomáig. A kiállítás tablókon és fényképeken mutatja a középkor eltűnt, de – legalább romjaiban – a közelmúltban ismét megtalált középkori templomait és kápolnáit, valamint az újkor köztünk élő, de nem mindig közismert szent helyeit. Fényképeken láthatók a templomásatások legizgalmasabb darabjai, eredetiben pedig a vízivárosi katolikus plébániák néhány szép, de máskor kívülállók számára nem látható festménye és liturgikus tárgya is, a budai barokk mesterek alkotásai. Föltűnik II. József császár és Anger Klára apácafőnöknő, Horthy Miklós kormányzó és Ravasz László püspök.

A kiállítás kurátorai: Benda Judit és Koltai András

Megnyitó

2019. október 3-án, csütörtökön 18 órakor

  • Köszöntőt mond: Jánosa Domokos Budapest-Felsővíziváros plébánosa
  • A kiállítást bemutatja: Koltai András kurátor
  • Közreműködik: Kónya István lantművész
Meghívó

Meghívó (PDF)

Egyházüldözés és egyházpolitika az 1950–1960-as években

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Egyházüldözés és egyházpolitika az 1950–1960-as években Szerző Tóth Krisztina Kanász Viktor 2019. 09. 26., cs - 00:01 Hely Barankovics Alapítvány Indexkép Leírás

Az 1950-es évek elejére befejeződött Magyarország szovjetizációja, kiépült a szovjet mintára szerveződő diktatúra. Bár elvben az 1949-es alkotmány kimondta állam és egyház szétválasztását és hirdette a vallásszabadságot, a gyakorlatban a vallásos meggyőződést minden eszközzel üldözték, és az államtól függő bábegyházak kiépítésére történt kísérlet az 1951-ben megalakult Állami Egyházügyi Hivatalon keresztül. Ez az intézmény hivatalosan a vallásfelekezetekkel kötött egyezmények és megállapodások végrehajtására és a vallásfelekezetek állami támogatására alakult, de hatásköre ennél sokkal szélesebb volt, lényegében az egyházak felett teljes adminisztratív felügyeletet gyakorolt.

Külső link Egyházüldözés és egyházpolitika az 1950–1960-as években Kulcsszavak XX. század egyházüldözés

Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely története

Szerzetesség a koraújkori Magyarországon -

Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely története a historia domus és más levéltári források tükrében /
Národného pútnického miesta Mátraverebély-Szentkút vo svetle historia domus a iných archívnych prameňov

egyháztörténeti konferencia

  • Helyszín / Miesto konania: Mátraverebély-Szentkút 14.
  • Időpont / Dátum a čas: 2019. október 17., 10–17 óra
  • Rendező: Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely, Fons Sacer egyházi jogi személy

A konferencia magyar és szlovák nyelvű, a szlovák szinkrontolmácsolást G. Kovács László végzi.

Program
  • 10:00 Köszöntő – fr. Orosz Lóránt OFM, a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely igazgatója és házfőnöke
  • 10:15 Faragó Dávid, doktori hallgató (ELTE BTK): „…per peregrinos ad ecclesiam eandem confluentes…” Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely középkori története
  • 10:40 Dr. habil. Molnár Antal, igazgató (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet), egyetemi docens (ELTE BTK): A barokk kori búcsújárás török kori gyökerei
  • 11:05 Siptár Dániel, történész (JTMR Levéltár): A kegyhely kiépülése a 18. században
  • 11:25 Vita
  • 11:45 Kávészünet
  • 12:00 Fáy Zoltán (Magyar Ferences Könyvtár): Betyárok, pandúrok, zarándokok. Szentkút a 19. században
  • 12:25 Dr. habil. Tengely Adrienn, egyetemi docens (Eszterházy Károly Egyetem): A szentkúti kegyhely a 20. század első felében
  • 12:50 Soós Viktor Attila PhD, történész (Nemzeti Emlékezet Bizottsága): Mátraverebély-Szentkút a 20. század második felében
  • 13:10 Vita
  • 13:30 Ebéd
  • 14:30 Terdik Szilveszter PhD, főmuzeológus (Iparművészeti Múzeum): A mátraverebély-szentkúti remeteség és zarándoktemplom a 18. században. Művészettörténeti problémák, megoldási kísérletek
  • 14:55 Maczák Ibolya PhD, tudományos főmunkatárs (MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport): Mátraverebély-Szentkút az irodalomban
  • 15:20 Vass Erika PhD, néprajzkutató (Szabadtéri Néprajzi Múzeum): „E ferences multnak bizonysága és e jövendőnek reménysége”. A szentkúti kegyhely szerepe a népi kultúrában
  • 15:45 Baucsek Csaba, doktori hallgató (PPKE BTK): A füleki ferencesek és Szentkút
  • 16:05 Vita
  • 16:25 Zárszó

A meghívó és a részletes programismertető (PDF): http://skhu.szentkut.hu/wp-content/uploads/2019/09/FS-SKHU_1601_Meghivo_hu_20190924_01.pdf
A részvétel internetes regisztrációhoz kötött (2019. október 3-ig): https://forms.gle/gSzfgu4Mw5NiRZdD6

További információk

Püspökök a végvárban (1548–1596)

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Püspökök a végvárban (1548–1596) Kanász Viktor 2019. 09. 25., sze - 11:26 CLASSIS III fasc. 2 Bitskey István

Bitskey István, Püspökök a végvárban (1548–1596) (CST III/2) (szerk. Tusor Péter, Gárdonyi Máté), Budapest 2019. pp. 41.

A Szent István király által alapított egri egyházmegye a Kárpát-medence legnagyobb kiterjedésű püspöksége volt, a középkor folyamán Eger, mint püspöki székhely a Magyar Királyság jelentős egyházkormányzati és műveltségi központjának számított. A 16. század közepétől azonban, az oszmán hódítás következtében Eger végvárrá vált, katonai szerepe került előtérbe, erődítményét a kortársak Felső-Magyarország kapujának tartották. A püspökségnek ugyanebben az időben még az egyre terjedő reformációval is szembe kellett néznie. Jelen értekezés azt vizsgálja, hogy az egyházmegyében ekkor milyen lehetőségei maradtak meg a katolikus egyházszervezésnek.

A nehéz helyzetben kiemelkedő tehetségű püspökök kerültek az egyházmegye élére: Oláh Miklós (1548–1553), Verancsics Antal (1557–1569), majd pedig Radéczy István (1572–1586). Mindhárman korszerű humanista műveltséggel rendelkeztek, a háborús helyzet miatt azonban többnyire nem székhelyükön, hanem Bécsben tartózkodtak, diplomáciai feladatokat láttak el, püspöki joghatóságukat az egyházmegye hódoltsági területein vikáriusaik révén igyekeztek biztosítani. A korszak jellegzetes dokumentuma a Debrecen–Egervölgyi Hitvallás (Confessio catholica, 1562), amelyben a végvár katonasága a debreceni kálvinista prédikátor Melius Juhász Péter segítségével kívánta bizonyítani, hogy hitvallásuk nem eretnekség. Noha ez az irat dogmatikailag eklektikus jelleget mutat, a szakirodalom szerint ez „a magyar kálvinizmus genezise”. A kálvinizmus mellett a lutheri iránynak, sőt egy időre még az unitarizmusnak a képviselői is megjelentek Egerben, így a vallási pluralizmus nyert teret a püspöki székvárosban. A korszak várkapitányai a protestantizmushoz csatlakoztak, s noha az uralkodó által kibocsátott  kinevezési instrukcióik előírták a püspökség jogainak biztosítását, a gyakorlatban ez kevéssé valósult meg.  A püspöki udvartartás és a káptalan kiszorult a várból, a katolikusok kisebbségben maradtak, s a trienti szellemű hitbeli megújulás előírásai helyett első sorban egyházkormányzati intézményrendszerük védelmének kérdései kerültek előtérbe. Egyes jezsuita páterek azért megkísérelték a katolikus restauráció ügyét Egerben előmozdítani: előbb Leleszi János, majd Drenóczy István sietett a káptalan segítségére, jelentősebb eredményt azonban nem sikerült elérniük. Még leginkább a vikáriusi rendszer járult hozzá az egyházmegyében a katolikus hitélet folytonosságának biztosításához. A püspökség intézményei és a káptalan tagjai a vár eleste (1596) után Kassán, majd Jászón találtak menedéket, s csak a török hódoltság megszűntével, 17. század végén térhettek vissza a püspökség eredeti székhelyére, ahol újjászerveződésük lehetőségei megnyíltak.

Oldalak

Feliratkozás Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete hírolvasó - Egyházi levéltárak hírei csatornájára