Egyházi levéltárak hírei

A fekete halál a 14. század közepén

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

A fekete halál a 14. század közepén Szerző Fedeles Tamás Kanász Viktor 2020. 04. 02., cs - 17:06 Hely Újkor.hu Indexkép Leírás

A csapás végeredményben megszokott dolog, de amikor lesújt ránk, nehezen hiszünk a csapásban. Ugyanannyi pestis volt már a világon, mint amennyi háború. És mégis, a pestisek és a háborúk az embereket mindig készületlenül találják.” Albert Camus regényének sorai érvényesek valamennyi világjárványra, így a középkor legpusztítóbb pandémiájára, az 1300-as évek közepén emberek millióinak halálát okozó pestisre is. A fekete halál 14. századi járványára vonatkozó ismeretek összefoglalásának szomorú aktualitást kölcsönöz az új típusú koronavírus gyors terjedése, amely világszerte naponta több ezer emberéletet követel.

Külső link A fekete halál a 14. század közepén Kulcsszavak középkor

2020. április – Hála kifejezése a Szűzanya kegyképe előtt (A Szent Mihály-kegytemplom Vendégkönyvéből)

Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára -

Kegyes jó Szűzanyám, eljött üdvözölni Téged kongreganista fiad, s megköszönni mindazt a sok-sok kegyelmet, jótéteményt, melyet Tőled kértem, és meg is kaptam. A Te kegyességedet elbeszélni nem lehet kellőképpen. Csak a Téged szeretők szíve tudja azt érezni és a [—] misék boldog perceiben örömittasan átgondolni! Kérlek, hadd legyek továbbra is a Te kegyelt gyermeked.

1922. júl[ius] 5.

Farkas István
újmisés

[Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára II–9–a. 1. doboz (Vendégkönyv: 1900–1986; 1922. 294. oldal)]

Letölthetők a Magyarország piarista múltjából sorozat kötetei

Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára -

A Magyarország piarista múltjából című piarista rendtörténeti könyvsorozatunk első 11 kötete teljes terjedelmében elérhetővé vált a tegnapi naptól a Piarista Központi Könyvtár elektronikus könyvtárában, PDF formában. A könyvek 2007 és 2017 között jelentek még a Piarista Rend Magyar Tartománya kiadásában, és a Központi Levéltárban készültek (az 5. kötet kivételével, amelynek műhelye a szegedi piarista gimnázium volt, és egyelőre még nem hozzáférhető).

Az első helyen végzett az idei év első kutatója - Kenyeres Szilárd OKTV-t nyert (2020.03.31.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

A 2020-as év első kutatói látogatójegyét Kenyeres Szilárd, a kalocsai Szent István Gimnázium tanulója számára állítottuk ki az év első munkanapján, január 2-án. Szilárd szorgalmasan járt hozzánk téli szünetének végén és a rákövetkező hetekben, kutatási témája a kalocsai nőnevelés és nőoktatás volt a 19. században, melyhez elsősorban az Iskolanővérek intézményeire vonatkozó iratokat hasznosította a Főegyházmegyei Tanfelügyelőség anyagából. Az összegyűjtött információk segítségével egy pályamunkát írt az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) döntőjébe történelemből, az elmúlt héten kaptuk a hírt, hogy a versenyt megnyerte, ezúton is szeretettel gratulálunk neki!
A három fordulós verseny még a múlt év őszén kezdődött, s a választott témához (Nőnevelés és nőoktatás a 19. században) adott szakirodalom alapján feladatlap és esszék írásából, majd végül egy önálló pályamű elkészítéséből állt. Szilárd felkészítő tanára édesapja, Kenyeres Zsolt (a Szent István Gimnázium történelem-földrajz szakos tanára) volt, és témája szempontjából Kalocsa 19. századi története, forrásadottságai is kedvezőnek mondhatók, köszönhetően a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulatának, s a nővérek szerteágazó tevékenységének.
„Ki korán kel, aranyat lel” – tartja a régi mondás, mely Szilárd esetében ismét igazolást nyert. Fél év szorgalmas munkájával nem csak hasznos ismereteket, tapasztalatokat, de 100 többletpontot is nyert, melyet továbbtanulásánál minden bizonnyal hasznosítani tud majd.

 

Hírek: 

A piaristák az utolsó magyarországi pestisjárvány idején (3) Debrecenben

Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára -

Debrecen piaristáinak missziója az epidémia idején annyira egyedülálló a provincia történetében, hogy karakterisztikus vonásait kár volna a hevenyészett képből is kihagyni. A piaristák Debrecenben nem szívesen fogadott vendégek. Erdélynek és a Partiumnak a Diploma Lepoldinum óta megszüntetett különállása politikai egyezkedésre kényszeríti a várost a bécsi udvar hatalmaival, ha autonóm jogainak érvényt akar szerezni. Az 1715-ös országgyűlésen biztosított szabad királyi város jelleg lényegében jogi üzlet.

Járványügyi veszélyhelyzet

Ráday Múzeum Kecskemét -

A járványügyi veszélyhelyzet miatt intézményünk továbbra is zárva tart. A további lépésekről rendszeresen tájékoztatjuk Önöket.

Piros Ildikó elmaradt előadásának jegyeit a meghirdetett dátumtól eltérően egy későbbi időponttól kezdődően váltjuk vissza. Erről pontos információt olvashatnak majd FB-oldalunkon és a múzeum weboldalán is.

Megértésüket és türelmüket köszönjük.

Vatikáni kutatás a koronavírus árnyékában – XII. Pius frissen megnyitott fondjai

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Vatikáni kutatás a koronavírus árnyékában – XII. Pius frissen megnyitott fondjai Szerző Tóth Krisztina Kanász Viktor 2020. 03. 24., k - 15:20 Hely Újkor.hu Indexkép Leírás

óth Krisztina, az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport kutatója jelenleg önkéntes karanténban van itthon, de megosztotta velünk első benyomásait XII. Pius 2020. március 2-án megnyitott vatikáni fondjairól.

Március 1-je egy szokványos tavaszi napnak ígérkezett szemerkélő esővel és széllel, amikor kora reggel leszállt a repülőgépem Rómában. Az utazást hosszas megfontolás előzte meg, mivel északon történt már néhány koronavírusos megbetegedés ugyan, de úgy tűnt, az olasz hatóságok kordában tudják tartani a helyzetet, és Rómában is csak az a két kínai turista kapta el korábban a vírust, akik addigra már meg is gyógyultak. A történelmi pillanat is az Örök Város felé vonzott: Ferenc pápa döntése értelmében ugyanis március 2-ától kutathatóvá váltak a XII. Pius (1939–1958) pápasága idején keletkezett iratok.

Külső link Vatikáni kutatás a koronavírus árnyékában – XII. Pius frissen megnyitott fondjai Kulcsszavak levéltár XX. század

A piaristák az utolsó magyarországi pestisjárvány idején (2) Szegeden és Kecskeméten

Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára -

A piarista krónikák a pestises betegek gondozásában résztvevőkről többnyire csak akkor emlékeznek meg, ha az illető piarista belehalt. Így villan szemünkbe egy-egy váratlan eset, félig ismert név. Az alábbiakban vegyünk szemügyre néhány sebtiben meglelt epizódot házaink sorsáról és munkájáról ebben a szituációban.

Ferences iratok a Pécsi Egyházmegyéből

Szerzetesség a koraújkori Magyarországon -

A Magyar Ferences Levéltár és a Pécsi Egyházmegyei Levéltár, illetve felettes hatóságaik, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány és a Pécsi Egyházmegye között 2019 őszén együttműködési megállapodás jött létre. Ennek keretében a Pécsi Egyházmegyei Levéltár számos olyan anyaggal gyarapította a Magyar Ferences Levéltár állományát, amely anyagok egykoron a Pécsi Egyházmegye területén működő ferences kolostorokból és plébániákról (Dunaföldvár, Máriagyűd, Mohács, Pécs, Siklós, Simontornya, Szigetvár) származnak. Cserébe a Magyar Ferences Levéltár digitális formátumban bocsátott hasonló eredetű iratokat a Pécsi Egyházmegyei Levéltár rendelkezésére, amelyek 2020. március 18-tól kutathatóvá váltak a pécsi E-Archivumban.

A piaristák az utolsó magyarországi pestisjárvány idején (1) Pesten és Nyitrán

Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára -

„Az 1737/1739. évi szerencsétlen török háború után … kitört az országban a dögvész. A háború okozta roppant károkhoz még csak ez kellett, hogy a keserűség pohara színültig megteljék. Az általános kétségbeesés, mely úgy Pest városának, mind az egész országnak lakosságán erőt vett, szinte leírhatatlan. … Pest városában 1743-ig pusztított a dögvész. A gazdagabb polgárok és a papság jelentékeny része a városi plébánossal együtt idejekorán elmenekültek.

Sollicitudo omnium Ecclesiarum. A szavak, amelyek újra életre keltették a Jézus Társaságát

Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár -

A római Il Gesù templom Szent Ignác oltáránál 1814. augusztus 7-én – a szent ünnepének nyolcadán – VII. Piusz pápa mutatta be a reggeli szentmisét. A szertartáson csaknem száz idős jezsuita volt jelen. A mise után a Szentatya, a bíborosok és a szerzetesek átvonultak a közelben lévő Nemesek Mária Kongregációjának kápolnájába. Itt, ebben a meghitt környezetben, a kis kápolna Szent Ignác és a Szűzanya képeivel díszített falai között olvasták fel a Sollicitudo omnium ecclesiarum kezdetű bullát, amelyet aztán VII. Piusz Luigi Panizzioninak, a jezsuiták itáliai provinciálisának adott át. A pápa ezzel a dokumentummal újból engedélyezte az 1773-ban feloszlatott Jézus Társasága egyetemes működését. (A bulla magyar fordítása ITT olvasható.)

A Sollicitudo kezdetű bulla Pollockban nyomtatott példánya

A következő napon, augusztus 8-án Charles Aylmer ír jezsuita levélben számolt be az eseményekről Charles Plowdennek, az akkori brit novíciusmesternek, későbbi provinciálisnak.

„Nem hallottam túl jól, ezért nem tudok sokmindent hozzáfűzni” – mondja a bulláról – „de az Oroszországban, Nápolyban és a Szicíliai Királyságban már működő Társaságot világszerte visszaállítják. Privilégiumainkról azonban nem esett szó.”

A kápolna kicsiny termében felragyogott az öröm és az idős szerzetesek megrendülten, a meghatottságtól könnyes arccal járultak a pápához és borultak le előtte. A Szentatya mindenkinek boldogan gratulált – számolt be az eseményekről Aylmer atya, a szemtanú. 

A jezsuita rendet 1773-ban XIV. Kelemen pápa ugyan beszüntette, de a brevét Poroszországban és Oroszországban uralkodói parancsra nem hirdették ki. A Társaság ezeken a területeken túlélte a feloszlatást, Oroszországban az újjászervezésig folyamatosan működött.  Az 1814. augusztus 7-i esemény valójában egy hosszú, harminc éves visszaállítási folyamat végpontja. E folyamat legfontosabb két állomásaként említhetjük VII. Piusz Catholicae fidei kezdetű rendelkezését 1801-ből, mely a Társaság működését Oroszországban újra engedélyezte, majd a Per alias címet viselő pápai okmányt 1804-ből, amely ezt az engedélyt a Nápolyi és Szicíliai Királyságra is kiterjesztette. Az újjáalakulás máshol is elkezdődött – leginkább az oroszországi Társasághoz kapcsolódva. Angliában például 1803-ban harminc jezsuita újította meg pápai engedéllyel a fogadalmát, ezzel elkezdődött a rend itteni újjáépítése. Ezért volt lehetséges, hogy 1814-ben Aylmer atya Angliába – ahol a Társaságot hivatalosan még nem állították vissza – egy novíciusmesternek, Charles Plowden-nek írhatta beszámolóját az augusztus 7-i történésekről.

Nem véletlen, hogy VII. Piusz a Gesùban, Szent Ignác oltáránál, az ő sírja fölött celebrálta a szentmisét (amelyet a rendalapító ünnepére, július 31-re terveztek, de a Sollicitudo szövege nem készült el időben). Ez a szakrális tér a központ, az egyik legfontosabb jezsuita emlékhely – lendületes barokk pompájával kifejezője a Szent Ignác-i lelkületnek: az intenzív érzésekben megmutatkozó spiritualitásnak, a misszionálásban is megragadható dinamizmusnak. Ez az oldalkápolna azonban inkább a Régi Társaság szimbóluma.

Az 1814-es pápai bulla viszont nem a régi dicsőséget, az oktatás, tudományok vagy hittérítés területén elért eredményeket emlegeti fel, hanem a visszaállítás motívumaként az egyház, a katolikus közösségek szolgálatát emeli ki. Privilégiumokról nem esik benne szó, sokkal inkább elvárásokról és kötelességekről. A 19. század eleji Egyház hangja ez már, azé az Egyházé, amely megtapasztalta a francia forradalom pusztításait, a szekularizációt és amely intézményi struktúráinak újragondolása révén igyekszik hatalmát újjáépíteni. Ám ugyanakkor egyre érzékenyebben kezd odafigyelni katolikus híveinek lelki és szociális problémáira is. 

Az sem véletlen tehát, hogy a szöveget nem a Gesùban, hanem a jezsuita professzusház (rendház) területén levő Mária Mennybevételéről elnevezett kápolnában olvasták fel – a régi római nemesség kongregregációjának imahelyén. Ez volt az a közösség, amely az 1773-as feloszlatás után a rend egykori tagjait támogatta, a Társaság javait még hosszú időn keresztül kezelte. Ez a szerény és egyszerűséget sugárzó tér a jezsuiták újjászületésének és megújulásának helyszíne, kifejezi a ragaszkodást a gyökerekhez (a közelben vannak Ignác szobái, ahol a szent élt és dolgozott), ám utal az új identitáskeresésre,  a dicsőséges és szomorúsággal terhes múlttól való eltávolodásra is. (A professzusház épületén ma három intézmény osztozik: a “Collegio Internazionale del Gesù” – a  jezsuita fiatalok egyik nemzetközi tanulmányi kollégiuma, az Euromediterrán Provincia központja és az Il Gesù templom lelkészsége.)

A pápa átadja a Sollicitudo kezdetű bullát. Luigi Cunego (1750-1823) metszete

A bullát hivatalosan – ahogy ez a dokumentum utolsó lapján is szerepel – Rómában, a Santa Maria Maggiore bazilikában hirdették ki. Egyetemes érvénnyel bírt az egész katolikus világra nézve – „És ha valaki megkísérelné  (a dokumentumban felsorolt határozatok megszegését), az vegye tudomásul, hogy a Mindenható Isten, valamint Péter és Pál apostolok haragjával kell majd szembenéznie.” A kihirdetett szöveg egy példányát aztán Polockba küldték, mert a Társaság generálisa, Tadeusz Brzozowski a helyreállítás után is ott maradt – I. Sándor cár ugyanis nem engedte, hogy áttelepedjen Rómába. 

A rend központja ekkor, 1814-ben, az Orosz Birodalomhoz tartozó lengyelországi Polock (ma Polack, Fehéroroszország) volt, ahol 1580-ban alapított jezsuita kollégiumot Báthory István. 1781-től itt székelt a Társaság elöljárója, egy évvel korábban itt nyílt a feloszlatás után először noviciátus. tulajdonképpen egy komplex és több funkciót ellátó központ, ahol az intézményeiktől, templomaiktól és identitásuktól megfosztott szerzetesek közül sokan menedéket találtak. A történészek az 1773–1814 közötti időszakot ma már nem csupán a túlélés, sokkal inkább az átalakulás, az újjászületés, sőt növekedés időszakának látják. És valóban, Polock nem csak oktatási intézmény (1812-től akadémia), hanem szellemi és spirituális műhely: volt itt könyvtár, múzeum, galéria, színház, patika és nyomda is – a levéltárunk birtokában levő bullát itt nyomtatták. 

Pollock, jezsuita templom és kollégium. 19. sz.

A polocki bulla alján a katolikus érsek mellett működő szentpétervári apostoli jegyző, Antonius Lochmann de Multz és a jezsuita Desiderius Richardot könyvcenzor 1814. december 15-én illetve 30-án kelt ellenjegyzése szerepel. Ők ellenőrizték a nyomtatásba kerülő szöveg hitelességét, összevetve azt a bulla Rómából származó példányával. Innentől kezdve aztán el lehetett küldeni a kinyomtatott szöveget bárhová, egyházmegyékbe például, amelyek püspöki körlevelekben adtak hírt róla a plébániák felé, vagy egyházmegyei lapokban publikálták – ahol voltak ilyenek. Hogy miként terjedt el a hír, hogy a Jézus Társaságát a pápa világszerte visszaállította, mikor, hogyan és hova jutott el a bulla szövege, milyen hatása és következményei voltak, külön kutatás tárgya lehetne. Ám ez a Polockban nyomtatott dokumentum arra utal, hogy az eseményről való tudósításhoz és annak tudatosításához a jezsuiták aktívan hozzájárulhattak.

Levéltárunk honlapján korábban már adtunk hírt arról, hogy mi a jelentősége ennek az iratnak, és miért is különös, hogy a bulla egy példánya a magyarországi jezsuitákhoz köthető emlékanyagban bukkant elő. Ez a pár oldalas dokumentum igen fontos a számunkra és szeretnénk megóvni a pusztulástól. Mivel a papír anyaga kissé meggyengült, erősen szennyezett, foltos, poros volt, szükségessé vált a restaurálása. A papírlapokat fertőtlenítették, ecsettel és radírporral, majd meleg vizes áztatással tisztították. Végül a kimosott lapokat levegőn szárították és a sérüléseiket kézzel javították ki a szakemberek, hogy ez a papírdarab még sokáig tanúskodhasson egy szerzetesrend újjászületésének talán pontosan soha nem rekonstruálható eseményeiről és pillanatairól.

(Köszönöm Bartók Tibor SJ-nek a szakmai segítséget és közreműködést.)

Szokol Réka

 

Rendkívüli zárva tartás

Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára -

A Piarista Tartományfőnökség döntése értelmében 2020. március 17-től a rendkívüli járványhelyzetre való tekintettel a tartomány gyűjteményei, így a Központi Levéltár és a Piarista Múzeum is zárva tartanak a személyes kutatás, látogatás számára. A zárva tartás alatt a levéltár ügyeletet tart, így telefonon, email-ben igyeszünk továbbra is felvilágosítással szolgálni. Megértésüket köszönjük!

Rendkívüli zárva tartás (2020.03.17.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

Ezúton értesítjük tisztelt kutatóinkat és minden kedves érdeklődőt, hogy a koronavírus járványra való tekintettel, az országos rendelkezéseknek és a helyi-egyházmegyei intézkedéseknek megfelelelően levéltárunkban a kutató- és látogatóforgalom 2020. március 17-től kezdődően, bizonytalan ideig szünetel. E-kutatás szolgáltatásunk viszont továbbra is működik, itt újabb kutatói regisztrációkat is fogadunk. A korlátozás tehát csak a Kalocsán történő, helyi kutatásokat érinti, honlapunkon továbbra is zavartalanul lehet dolgozni. Kérjük, hogy a zárvatartási időszakban elsősorban levéltárunk e-mail címén keressenek bennünket, az ide érkező kérésekre-kérdésekre igyekszünk mielőbb válaszolni.

Hírek: 

Rendkívüli zárva tartás (2020.03.16.)

Veszprémi Érseki Levéltár -

Értesítjük tisztelt kutatóinkat, hogy Dr. Udvardy György érsek rendelkezése értelmében a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár kutatószolgálata a mai naptól (2020. március 16.) határozatlan ideig szünetel. A rendelkezés e-kutatás szolgáltatásunkat nem érinti, az továbbra is elérhető. Kérjük lehetőség szerint itt folytassák kutatásaikat. A levéltár munkatársai elsősorban emailen továbbra is fogadják észrevételeiket, kérdéseiket.

Rendkívüli zárvatartás

Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár -

Tisztelt kutatóink!

Sajnálattal értesítünk mindenkit, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel a Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár a következő két hétben nem fogad látogatókat.

Az emailben érkező megkeresésekre természetesen a továbbiakban is igyekszünk mielőbb válaszolni, valamint e-levéltári szolgáltatásunk is problémamentesen üzemel.

Kollégáink munkaidejük egy részét távmunkában töltik el, ezért a telefonos megkereséseket nem mindig tudjuk fogadni.

Ha a körülmények engedik, március 30-án újra életbe léptetjük az eddigi nyitvatartási rendet.

Megértésüket köszönjük.

Rendkívüli zárva tartás

Evangélikus Országos Levéltár -

Rendkívüli zárva tartás

Tisztelt Kutatóink!

Az  országos veszélyhelyzetre való tekintettel az Evangélikus Országos Levéltár 2020. március 12-től március 20-ig kutatókat és látogatókat nem fogad. Március 20-a után a koronavírus-helyzettől függően döntünk a nyitva tartásról. Köszönjük megértésüket!

eol-admin 2020. 03. 12., cs - 13:20

Oldalak

Feliratkozás Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete hírolvasó - Egyházi levéltárak hírei csatornájára