Szerzetesség a koraújkori Magyarországon

A piaristák iskolai színháza

Das Schultheater der Piaristen im 17. und 18. Jahrhundert

nemzetközi konferencia (német nyelven)

  • Helyszín és rendező: Don Juan Archiv, 1080 Wien, Trautsongasse 6/6
  • Időpont: 2019. október 24-25.

Az iskolai és szerzetesrendi színjátszásnak kiemelt színháztörténeti jelentősége volt a Német-Római Birodalom területén egészen a 18. század második feléig. Jelentőségét egyrészt  a tanító rendek, a jezsuiták, bencések és piaristák saját előadásai adják, másrészt pedig az a szerep, amelyet színészek, zenészek, sőt a képzett közönség utánpótlásának biztosításában játszottak. Az egyes iskolai és rendi színpadok történetének feldolgozása egymástól igen eltérő: néhány közösségről számos tanulmány áll rendelkezésre, főként a jezsuitákról és a bencésekről. A piaristákat azonban eddig – legalábbis Ausztriában – inkább mostohán kezelték.

A konferencia Németországból, Ausztriából, Szlovákiából, Csehországból és Magyarországról gyűjt össze kutatókat, akik azért cserélnek eszmét forrásokról, kutatási tervekről, hogy alaposabban megítélhessük a piaristák színpadi gyakorlatát.

Program

A Don Juan Archiv a Német-Római Birodalom barokk kori színlapjainak egyik legnagyobb gyűjteményével rendelkezik. Feldolgozásukra jött létre a THEATRVM SACRVM kutatási projekt:

 

Kaisergruft und Klostersuppe

A kapucinus rend bécsi kolostora, temploma és a hozzá tartozó császári kripta 1618. évi alapítása adott alkalmat arra, hogy a 400 éves évfordulót nemzetközi konferenciával ünnepeljék, amely átfogóan foglalkozott a rend történetével és kulturális szerepével. A kapucinusok, akiknek működési területe a császári családtól a népmissziókig terjedt, szinte páratlan hatást gyakroroltak az osztrák tartományok lelki életére a koraújkori katolikus megújulás idején. A templomban megtartott konferencia témái között helyet kapott a rendi élet számos területe, a sajátos lelkiségtől a prédikációs gyakorlaton át a bécsi császári kripta gazdag dekorációjáig.

Híradások Programfüzet Beszámoló (Gregor Ploch)

Víziváros tornyai

Keresztény egyházak a budai Vízivárosban egykor és most

Kiállítás a Várnegyed Galériában (Budapest, I., Batthyány utca 67.)
2019. október 4.–2019. november 23.
A Várnegyed Galéria kiállításai ingyenesen látogathatók.

A Budai Várhegy és a Duna között elterülő városrész mindig kétarcú világ volt. Miközben a folyóparton és a vásártereken hajók érkeztek, gyorskocsik indultak, nyüzsgő piac, boltok vonzották a jövő-menő emberek sokaságát, a hátsó utcákban csöndesebb lakóházak sorakoztak, amelyek később emeletes palotákká nőttek. A változó városkép talán maradandóbb emlékei az itteni templomok, amelyek máig hitet, szépséget, közösséget és hagyományt őrző szigetek a vízivárosi idő sodrában.

A Vízivárosban ma öt keresztény templom áll (mind a Fő utca mentén), de a kiállításon tizenegy épületben tehetünk virtuális sétát, a váraljai polgárok 1250-es években Szent Péter mártír tiszteletére emelt plébániatemplomától a budai reformátusok 1893–1896 között, Pecz Samu által fölépített neogótikus templomáig. A kiállítás tablókon és fényképeken mutatja a középkor eltűnt, de – legalább romjaiban – a közelmúltban ismét megtalált középkori templomait és kápolnáit, valamint az újkor köztünk élő, de nem mindig közismert szent helyeit. Fényképeken láthatók a templomásatások legizgalmasabb darabjai, eredetiben pedig a vízivárosi katolikus plébániák néhány szép, de máskor kívülállók számára nem látható festménye és liturgikus tárgya is, a budai barokk mesterek alkotásai. Föltűnik II. József császár és Anger Klára apácafőnöknő, Horthy Miklós kormányzó és Ravasz László püspök.

A kiállítás kurátorai: Benda Judit és Koltai András

Megnyitó

2019. október 3-án, csütörtökön 18 órakor

  • Köszöntőt mond: Jánosa Domokos Budapest-Felsővíziváros plébánosa
  • A kiállítást bemutatja: Koltai András kurátor
  • Közreműködik: Kónya István lantművész
Meghívó

Meghívó (PDF)

Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely története

Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely története a historia domus és más levéltári források tükrében /
Národného pútnického miesta Mátraverebély-Szentkút vo svetle historia domus a iných archívnych prameňov

egyháztörténeti konferencia

  • Helyszín / Miesto konania: Mátraverebély-Szentkút 14.
  • Időpont / Dátum a čas: 2019. október 17., 10–17 óra
  • Rendező: Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely, Fons Sacer egyházi jogi személy

A konferencia magyar és szlovák nyelvű, a szlovák szinkrontolmácsolást G. Kovács László végzi.

Program
  • 10:00 Köszöntő – fr. Orosz Lóránt OFM, a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely igazgatója és házfőnöke
  • 10:15 Faragó Dávid, doktori hallgató (ELTE BTK): „…per peregrinos ad ecclesiam eandem confluentes…” Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely középkori története
  • 10:40 Dr. habil. Molnár Antal, igazgató (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet), egyetemi docens (ELTE BTK): A barokk kori búcsújárás török kori gyökerei
  • 11:05 Siptár Dániel, történész (JTMR Levéltár): A kegyhely kiépülése a 18. században
  • 11:25 Vita
  • 11:45 Kávészünet
  • 12:00 Fáy Zoltán (Magyar Ferences Könyvtár): Betyárok, pandúrok, zarándokok. Szentkút a 19. században
  • 12:25 Dr. habil. Tengely Adrienn, egyetemi docens (Eszterházy Károly Egyetem): A szentkúti kegyhely a 20. század első felében
  • 12:50 Soós Viktor Attila PhD, történész (Nemzeti Emlékezet Bizottsága): Mátraverebély-Szentkút a 20. század második felében
  • 13:10 Vita
  • 13:30 Ebéd
  • 14:30 Terdik Szilveszter PhD, főmuzeológus (Iparművészeti Múzeum): A mátraverebély-szentkúti remeteség és zarándoktemplom a 18. században. Művészettörténeti problémák, megoldási kísérletek
  • 14:55 Maczák Ibolya PhD, tudományos főmunkatárs (MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport): Mátraverebély-Szentkút az irodalomban
  • 15:20 Vass Erika PhD, néprajzkutató (Szabadtéri Néprajzi Múzeum): „E ferences multnak bizonysága és e jövendőnek reménysége”. A szentkúti kegyhely szerepe a népi kultúrában
  • 15:45 Baucsek Csaba, doktori hallgató (PPKE BTK): A füleki ferencesek és Szentkút
  • 16:05 Vita
  • 16:25 Zárszó

A meghívó és a részletes programismertető (PDF): http://skhu.szentkut.hu/wp-content/uploads/2019/09/FS-SKHU_1601_Meghivo_hu_20190924_01.pdf
A részvétel internetes regisztrációhoz kötött (2019. október 3-ig): https://forms.gle/gSzfgu4Mw5NiRZdD6

További információk

Térkép és kereszt

Brentán Károllyal Komáromtól Amazóniáig 
Korányi G. Tamás
Budapest, Clipperton, 2019. – 164 pp.

Brentán Károly (1694–1752) komáromi születésű jezsuita kalandos élete a nagyszombati jezsuita kollégiumtól a quitói tartományfőnökségig, majd a rend római központjáig ívelt. Eközben másfél évtizedet töltött a mai Ecuador és Peru területén, indián törzsek között, majd Rómába indulva 4000 kilométert tett meg indián kenuval az Amazonason. A portugálok kémkedéssel gyanúsították, de megszökött egy brazíliai erődből, és eljutott Rómába, ahol megalkotta a korszak egyik legkiválóbb Amazónia-térképét.

A szerző az elérhető dokumentumok és párhuzamos jezsuita életutak alapján alapján rekonstruálta Brentán életét, és bemutatja a kor tudományos életét, így Éder Ferenc Xavér, Charles Marie de La Condamine és Samuel Fritz munkásságát. Különösen részletesen elemzi az Amazonas vidékének (Provincia Quitensis) 18 példányban és négy, egymástól jól elkülöníthető állapotban fönnmaradt térképét , annak forrásait és a térképen szereplő neveket.

Recenziók

900 éves a premontrei rend

Konferencia a rend magyarországi történetéről, kulturális és művelődéstörténeti jelentőségéről

  • Időpontja: 2020. március 17–19. (kedd–csütörtök)
  • Helyszíne: Gödöllői Premontrei Apátság
  • Szervezője: Magyar Premontrei Cirkária

A premontrei rend megalapításának 900. évfordulója alkalmából a Magyar Premontrei Cirkária háromnapos nemzetközi tudományos konferenciát szervez a Gödöllői Premontrei Apátság épületében. A konferencia célja az, hogy a premontrei rend magyarországi tevékenységének középkori, újkori és legújabbkori történetét, a rend lelkiségét, valamint kulturális és művelődéstörténeti jelentőségét egyaránt vizsgálja.

A premontrei rend történetével kapcsolatos áttekintések mellett a konferenciára kifejezetten várjuk az új kutatási eredményeket bemutató, illetve a módszertanilag újszerű előadásokat. A tervek szerint az interdiszciplináris konferencia fókuszában a mikrohistóriai megközelítés és az esettanulmányok bemutatása áll majd, amelyek mentén a premontrei rend magyarországi történetének új narratívái alakíthatók ki. A konferenciára – meghívott előadók mellett – szenior és fiatal kutatók jelentkezését egyaránt örömmel fogadjuk, valamennyi tudományágból. A konferencia előadásaiból szerkesztett tanulmánykötetet jelentetünk meg.

A konferencia tervezetett tematikus egységei:

  1. Szent Norbert és követői: premontrei lelkiség-, eszme- és liturgiatörténet
  2. A premontrei rend magyarországi története a középkorban és a kora újkorban
  3. A premontrei rend magyarországi története a hosszú 19. században
  4. A premontrei rend magyarországi története az első világháborútól napjainkig
  5. A premontrei rend oktatói tevékenysége a 19–20. században
  6. Premontreiek a magyar tudománytörténetben
  7. A premontrei rend gyűjteményei, könyvtárai és levéltárai
  8. Premontrei irodalomtörténet
  9. Premontrei építészeti emlékek a középkortól napjainkig
  10. A premontrei rend hatása a magyarországi képzőművészetre
  11. Takács Menyhért emlékezete

A konferenciára jelentkezni a 20 perces előadás tervezett címével, rövid összefoglalójával (max. 300 szó), az előadó rövid önéletrajzával (max. 200 szó) lehetséges. Kérjük, hogy jelentkezésükben tüntessék fel az előadás témájához kapcsolódó legfontosabb levéltári források, illetve szakirodalom jegyzékét is (max. 5 tétel). A jelentkezéseket 2019. október 13-ig várjuk a premontrei900@gmail.com e-mail címre.

A konferencia szervezőbizottsága a „Premontrei 900” kuratórium:

  • Hancz Gábor Tamás O.Praem., a Csornai Premontrei Apátság alperjele
  • Holnapy Dénes Márton O.Praem., a Gödöllői Premontrei Apátság alperjele
  • Kovács Ágnes, a Gödöllői Premontrei Apátság Levéltárának kézirattárosa
  • Kusler Ágnes, a Premontrei 900 kiállítás kurátora
  • Orbán Csaba Frigyes O.Praem., a gödöllői és a zsámbéki harmadrend vezetője