MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport

Die Bischöfe der Donaumonarchie 1804 bis 1918. Ein amtsbiographisches Lexikon

Die Bischöfe der Donaumonarchie 1804 bis 1918. Ein amtsbiographisches Lexikon Kanász Viktor 2021. 10. 01., p - 12:32 Rupert Klieber–Péter Tusor

Die Bischöfe der Donuaumonarchie 1804 bis 1918. Ein amtsbiographisches Lexikon, hg. von Rupert Klieber, Band I: Die röm.kath. Kirchenprovinczen Gran, Kalocsa, Erlau im Königreich Ungarn, unter Mitarbeit von Péter Tusor, Duncker & Humblot, Berlin 2020 (xviii + 661 p).

A nagyszabású lexikon egy összetett nemzetközi projektmunka eredménye. A projekt résztvevői: az Institut für Kirchengeschichte an der Katholisch-Theologischen Fakultät der Universität Wien (Prof. Dr. RUPERT KLIEBER) és  Römisches Institut der Görres Gesellschaft,Città del Vaticano (Prof. Dr. ERWIN GATZ); továbbá Diözesanarchiv Wien; Istituto di Storia Soicale e religiosa in Görz, Ungarische Archivsdelegation beim Österreichischen Staatsarchiv és az MTA-PPKE Lendület Egyháztörténeti, madj Fraknói Kutatócsoport. A mintegy évitzedes kutatás Erwin Gatz prelátus, a vatikáni Campo Santo Teutonico rektora monumentális Bischofslexikon-sorozatának folytatását célozta: Die Bischöfe des Heiligen Römischen Reiches. Ein biographisches Lexikon. 1198 bis 1448. 1448 bis 1648. 1648 bis 180,. Duncker & Humblot, Berlin 1990–2001 (3 kötet); Die Bischöfe der deutschsprachigen Länder. Ein biographisches Lexikon, Duncker & Humblot, Berlin 1983–2002 (2 kötet). A pályázati ciklusokon áthúzódó megaprojekt lezárására, 2020 Pünkösdjén került sor. (A szervezés dimenzióra egy  Lendület-pályázati bírálat kapcsán: itt) A széleskörű nemzetközi kooperációban folytatott kutatás szervezésében Tusor Péter koordinálásával magyar részről Szirtes Zsófia, Tóth Krisztina, Fazekas István és Forgó András vett részt. A kötetről itt elérhető részletei adnak közelebbi tájékoztatást. A szerzők listája, a felhasznált fontosabb forrásbázis, szakirodalom felsorolása: itt. Megrendelhető: itt.

A Bischofslexikon megkerülhetetlen életrajzgyűjtemény, amely a 19. századi magyar történelmet beilleszti Európa történeti folyamataiba és a magyar történészeknek külföldön ismertté tételéhez is hozzájárul.  A püspökök életrajzai egységes szerkezetű, illetve szemléletű kötetbe rendeződnek. A biogrammok sokkal inkább tanulmányok sora alkotják, mint adatok gyűjteményei, a lexikon már-már inkább egy igényes egyháztörténeti monográfia. Egy hosszabb sorozat első darabja, amely rámutat, hogy Magyarország és így a magyar egyház is integráns részét képezte a Habsburg-birodalomnak. Kiválóan kirajzolódik belőle, hogy hogyan reagáltak a helyi egyházak élén álló személyek az egyház számára útkeresést jelentő 19. század kihívásaira. A püspöki hivatal ugyanis politikummá vált a korszakban, a Habsburg-birodalom uralkodói és intézményei támogatták a vallásos közösségeket, cserébe lojalitást vártak. sok püspök állami tisztviselőként is működött. Mindeközben e prelátusok szabtak irányt a helyi egyházak életének. Személyük tehát meghatározó volt. Jelen kötetben 126 püspök életrajz jelent meg meg, amely, tekintve, hogy több püspökségről a betöltői továbbléptek, 169 hivatali periódust jelent. A biogrammokban számos kultúr- és társadalomtörténeti, gazdasági, nemzeti vonatkozás található.

Mihelyst a berlini Verlag Duncker & Humblot engedélyezi, a lexikon teljes terjedelemben online is elérhető lesz a Kutatócsoport honlapján.

Erich Witzmann Die Presse859.38 KB Hubert Wolf Neue Historische Literatur71.28 KB Andreas Gottsmann Clio-online74.08 KB Michael Pfister Theologische Revue121.63 KB Joachim Bahlcke Ungarn Jahrbuch1.49 MB

Nikápoly, az utolsó keresztes hadjárat – olasz szemmel

Nikápoly, az utolsó keresztes hadjárat – olasz szemmel Szerző Kruppa Tamás Kanász Viktor 2021. 09. 29., sze - 00:50 Hely Újkor.hu Indexkép Leírás

1396. szeptember 25-én (más források szerint 28-án) szenvedett vereséget a nemzetközi összefogás eredményeként szerveződött nyugati lovagi sereg a magyar csapatokkal együtt Nikápoly mellett a Bajezid szultán vezette oszmán hadseregtől. A vereség hosszú távú következményeként nem került többé sor hasonló összefogásra. A nikápolyi csata emléke más és más módon hagyott nyomot a kudarcban részes országok történeti tudatában: az eseményt ez alkalommal az olasz historiográfia egyik közelmúltban megjelent műve alapján idézzük fel.

Külső link Nikápoly, az utolsó keresztes hadjárat – olasz szemmel Kulcsszavak középkor

Így csalták tőrbe a Dunántúl Dobó Istvánját

Így csalták tőrbe a Dunántúl Dobó Istvánját Szerző Kanász Viktor Kanász Viktor 2021. 09. 29., sze - 00:46 Hely Vasarnap.hu Indexkép Leírás

Egy magyar vitéz, a kanizsai vár parancsnoka, aki akkor sem adta meg magát, amikor többszörös túlerővel nézett szembe. Az egykor legendás hírű, de mára elfeledett Thury Györgyről Kanász Viktorral beszélgettünk.

Külső link Így csalták tőrbe a Dunántúl Dobó Istvánját Kulcsszavak kora újkor

VIII. Kelemen pápa unokaöccsének magyarországi végzete

VIII. Kelemen pápa unokaöccsének magyarországi végzete Szerző Kanász Viktor Kanász Viktor 2021. 09. 18., szo - 22:07 Hely Magyar Nemzet Indexkép Leírás

A közbeszédben sokszor találkozhatunk azzal a kijelentéssel, hogy Róma és a pápaság cserbenhagyta az oszmánok ellen vívott évszázados harcban Magyarországot, és nem tett semmit az agresszíven terjeszkedő szultánokkal szemben. A valóság ezzel szemben az, hogy a 15–17. században a római szentszék számára kiemelkedően fontos volt a magyarországi hadszíntér, és az oszmán-ellenes harcokhoz sok esetben nyújtottak diplomáciai, anyagi, vagy éppen konkrét katonai segítséget.

Külső link VIII. Kelemen pápa unokaöccsének magyarországi végzete Kulcsszavak pápaság kora újkor

Az 1938-as eucharisztikus világkongresszus

Az 1938-as eucharisztikus világkongresszus Szerző Tóth Krisztina Kanász Viktor 2021. 09. 07., k - 22:18 Hely Barankovics Alapítvány Indexkép Leírás

A várakozás napjait éljük, hazánkban ugyanis szeptemberben egy nagyszabású nemzetközi esemény kerül megrendezésre: az 52. Eucharisztikus Világkongresszus. Különös megtiszteltetés, hogy Ferenc pápa személyesen részt vesz a kongresszus szeptember 12-ei záró szentmiséjén, hiszen az egyházfő általában legátus révén képviselteti magát ezen a katolikusoknak az Eucharisztia előtt tisztelgő seregszemléjén. Így történt ez több mint 80 évvel ezelőtt, 1938-ban is, amikor hazánk adott otthont a 34. nemzetközi eucharisztikus kongresszusnak, amelyen Eugenio Pacelli bíboros államtitkár – a későbbi XII. Pius pápa – vett részt XI. Pius pápa követeként. Készülődve a szeptemberi kongresszusra, tekintsük át, hogy honnan ered az eucharisztikus világkongresszusok rendezésének hagyománya, hogyan formálódott ki az az elképzelés, hogy Magyarországon kerüljön sor 1938-ban erre az eseményre és hogyan alakult a kapcsolódó programsorozat.

Külső link Az 1938-as eucharisztikus világkongresszus Kulcsszavak XX. század

A pápa sírva fogadta a magyar uralkodó halálhírét

A pápa sírva fogadta a magyar uralkodó halálhírét Szerző Nemes Gábor Kanász Viktor 2021. 08. 29., v - 18:26 Hely Vasarnap.hu Indexkép Leírás

A pápa támogatott minket, és a Magyar Királyság is minden tőle telhetőt megtett, hogy az oszmán támadásnak ellenálljon. Az ellenfél azonban olyan túlerővel támadott, amellyel szemben bármelyik európai nagyhatalom hadserege elvérzett volna – mondta el a Vasárnapnak Nemes Gábor, az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport történésze.

Külső link A pápa sírva fogadta a magyar uralkodó halálhírét Kulcsszavak középkor Mohács

II. János Pál pápa első magyarországi látogatása

II. János Pál pápa első magyarországi látogatása Szerző Tóth Krisztina Kanász Viktor 2021. 08. 24., k - 16:13 Hely Barankovics Alapítvány Indexkép Leírás

1988. augusztus 20-án Budapesten a Szent István bazilika előtti téren tartott szentmise végén Paskai László bíboros, esztergomi érsek bejelentette, hogy a Magyar Népköztársasággal egyetértésben meghívta Magyarországra II. János Pál pápát. Ez különösen azért volt jelentős, mivel Lengyelországon kívül a Keleti Blokkban ekkor még nem járt a pápa. A gazdaságilag roskadozó, erkölcsileg is megroppant magyar rendszernek pedig szándékában állhatott nemzetközi tekintélyének növelése. Jele volt továbbá a légkör enyhülésének, s egyben a változások irányát is mutatta. A pápa 1988. november 14-én elfogadta a meghívást, de ekkor még pontos dátumot nem jelölt meg, hogy mikor érkezik. Három évvel később, 1991. augusztus 16-án egy demokratikus, szabad országba látogatott el, ahol lelkiismereti- és vallásszabadság volt, szabadon működhettek a szerzetesrendek, újjáalakulhattak az egyházi szervezetek, egyesületek és vallásos világnézetet hirdető pártok, sőt, már az egyházi ingatlanok visszaadásáról is határozat született. Jelen cikkemben a harminc éves évforduló alkalmából a pápalátogatás előkészítését, főbb eseményeit és üzenetét tekintem át.

Külső link II. János Pál pápa első magyarországi látogatása Kulcsszavak XX. század

Addimenta CVH vol. I/19

Addimenta CVH vol. I/19

Kiegészítések a CVH I/19-es kötethez

Tusor Péter 2021. 08. 22., v - 10:44 Fragmenta-Exempla

Főpapi proszopgráfiák -- töredékek

















Supplementiculum

Kritikai észrevételek CV-Lippay és CV-Szelepchény





Oldalak