MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport

190 éve született Zichy Nándor, a közéleti katolicizmus vezéralakja

190 éve született Zichy Nándor, a közéleti katolicizmus vezéralakja Szerző Tóth Krisztina Kanász Viktor 2019. 11. 16., szo - 19:29 Hely Barankovics Alapítvány Indexkép Leírás

Giesswein Sándor a következőképpen jellemezte Zichy Nándort 80. születésnapján: „Zichy Nándor nagysága és ereje abban áll, hogy ő egy eszmének élt, annak az eszmének t.i., hogy a keresztény világnézetet s nevezetesen ennek legtökéletesebb kifejezését, a katholikus gondolatot belevigye a közélet minden megnyilvánulásába, hogy azt összeforrassza a társadalmi, kulturális, politikai, irodalmi élet minden mozzanatával.” Túri Béla pedig születése 100. évfordulóján azt írta róla, hogy ő volt az, aki „Magyarországon a katholikus renaissance-t megindította, ki a katholikus öntudatot elevenebbé tette, kinek hite hegyeket mozdított meg; cselekvésre bírva a magyar katholikusokat társadalmi, karitatív, szociális, hitbuzgalmi és politikai akciókban egyaránt.” Hogyan jutott el idáig Zichy Nándor és miben nyilvánult meg a társadalmi-politikai katolicizmus melletti elkötelezettsége?

Külső link 190 éve született Zichy Nándor, a közéleti katolicizmus vezéralakja Kulcsszavak XX. század életrajz

Egyházpolitika az 1960–1980-as években

Egyházpolitika az 1960–1980-as években Szerző Tóth Krisztina Kanász Viktor 2019. 10. 29., k - 15:21 Hely Barankovics Alapítvány Indexkép Leírás

Az 1960-as évek fordulóján jelentős változás következett be a világegyház vezetésében: XII. Pius pápa 1958-ban elhunyt és utódjául XXIII. Jánost választották. Idős kora miatt átmeneti pápának szánták, mégis reformpápa lett, meghirdette a II. vatikáni zsinatot és ő kezdeményezte a „keleti nyitás” politikáját is. Ennek mintegy kísérleti terepe volt Magyarország, amellyel 1963-ban tárgyalások kezdődtek. Ezek konkordátumra nem vezettek ugyan, de 1964-ben egy részleges megállapodás mégiscsak létrejött, elsőként Magyarországgal a keleti blokk országai közül. Sikerült egyezségre jutni a püspökök kinevezéséről, a püspökök és papok államesküjéről és a római Pápai Magyar Intézetről. Az okmány kimondta, hogy az Apostoli Szentszék joga a püspöki kinevezés, de az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulását ki kell kérni.

 

Külső link Egyházpolitika az 1960–1980-as években Kulcsszavak egyházüldözés XX. század

Uralkodói sír király nélkül? – Orseolo Péter a pécsi székesegyházban

Uralkodói sír király nélkül? – Orseolo Péter a pécsi székesegyházban Szerző Fedeles Tamás Kanász Viktor 2019. 10. 29., k - 15:18 Hely Újkor.hu Indexkép Leírás

Jóllehet, a legtöbb középkori magyar uralkodót Fehérvárott, az egykori koronázóbazilikában helyezték végső nyugalomra, azonban az is közismert, hogy számos királyunkat a Kárpát-medence más településein temették el. Aba Sámuel például Feldebrőn, I. András Tihanyban, I. Béla Szekszárdon, Szent László és Luxemburgi Zsigmond Váradon, II. András Egresen, IV. Béla pedig Esztergomban temetkezett. E sorba illeszkedik első királyunkat, Szent Istvánt az ország trónján követő Orseolo Péter is, akinek sírját a pécsi székesegyház rejti.

Külső link Uralkodói sír király nélkül? – Orseolo Péter a pécsi székesegyházban Kulcsszavak középkor Pécs

Nemzetközi kutatás Pázmány Péter 1632-es római követségéről

Nemzetközi kutatás Pázmány Péter 1632-es római követségéről Szerző Tusor Péter Kanász Viktor 2019. 10. 15., k - 15:12 Hely Újkor.hu Indexkép Leírás

2019. október 9-én került sor a Fraknói Kutatócsoport negyedik egyetemi műhelyszemináriumára. a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A professzionális történeti kutatás és egyetemi oktatás integrációját elmélyíteni kívánó, egyúttal a szélesebb érdeklődő közönség számára is nyilvános alkalmakon rendre egy-egy római tudományos részprojekt kerül lezárásra és bemutatásra. Ez alkalommal a regensburgi történész, Rotraud Becker és Tusor Péter közös kutatása, mely a 17. század legjelentősebb jelentős nemzetközi magyar diplomáciai szereplésére, Pázmány Péter római követjárását vizsgálta. Az eredményeket Tusor Péter foglalta össze az érdeklődő hallgatóság, egyetemi ifjúság számára. Az alábbiakban az előadás szerkesztett változata olvasható.

Külső link Nemzetközi kutatás Pázmány Péter 1632-es római követségéről Kulcsszavak könyvbemutató Pázmány Péter műhelyszeminárium újkor kora újkor

Római nemzetközi konferencia a Fraknói Kutatócsoport szervezésében

Római nemzetközi konferencia a Fraknói Kutatócsoport szervezésében Szerző Kanász Viktor Kanász Viktor 2019. 10. 15., k - 15:07 Hely Újkor.hu Indexkép Leírás

Az egyes helyi egyházakat, nemzeti közösségeket képviselő római ágensek, azaz ügyvivők/képviselők 19–20. századi működésének keretei kevésbé feltártak, mint 16–18. századi kollégáik hasonló tevékenysége. Örvendetes módon azonban egyre több kutató foglalkozik e szerepkör tartalmának érdekes és számos kihívást jelentő feltárásával. A katolikus egyetemen működő Fraknói Kutatócsoport 2018 szeptemberében Budapesten, az MTA palotájában már nagyszabású tudományos ülést rendezett a témában, „The Agents of Foreign Communities and European-American States in Rome” (A külföldi közösségek és európai-amerikai államok római ágensei) címmel. Míg a tavalyi alkalommal a 15–18. századi ágensek tevékenységét vizsgálták az előadók, idén azonos címmel, csak éppen immár a 19–20. századot tárgyalva került sor olasz, osztrák és magyar előadókat felvonultató újabb nemzetközi konferenciára, ezúttal már az Örök Városban.

Külső link Római nemzetközi konferencia a Fraknói Kutatócsoport szervezésében Kulcsszavak konferencia XX. század

Egyházüldözés és egyházpolitika az 1950–1960-as években

Egyházüldözés és egyházpolitika az 1950–1960-as években Szerző Tóth Krisztina Kanász Viktor 2019. 09. 26., cs - 00:01 Hely Barankovics Alapítvány Indexkép Leírás

Az 1950-es évek elejére befejeződött Magyarország szovjetizációja, kiépült a szovjet mintára szerveződő diktatúra. Bár elvben az 1949-es alkotmány kimondta állam és egyház szétválasztását és hirdette a vallásszabadságot, a gyakorlatban a vallásos meggyőződést minden eszközzel üldözték, és az államtól függő bábegyházak kiépítésére történt kísérlet az 1951-ben megalakult Állami Egyházügyi Hivatalon keresztül. Ez az intézmény hivatalosan a vallásfelekezetekkel kötött egyezmények és megállapodások végrehajtására és a vallásfelekezetek állami támogatására alakult, de hatásköre ennél sokkal szélesebb volt, lényegében az egyházak felett teljes adminisztratív felügyeletet gyakorolt.

Külső link Egyházüldözés és egyházpolitika az 1950–1960-as években Kulcsszavak XX. század egyházüldözés

Püspökök a végvárban (1548–1596)

Püspökök a végvárban (1548–1596) Kanász Viktor 2019. 09. 25., sze - 11:26 CLASSIS III fasc. 2 Bitskey István

Bitskey István, Püspökök a végvárban (1548–1596) (CST III/2) (szerk. Tusor Péter, Gárdonyi Máté), Budapest 2019. pp. 41.

A Szent István király által alapított egri egyházmegye a Kárpát-medence legnagyobb kiterjedésű püspöksége volt, a középkor folyamán Eger, mint püspöki székhely a Magyar Királyság jelentős egyházkormányzati és műveltségi központjának számított. A 16. század közepétől azonban, az oszmán hódítás következtében Eger végvárrá vált, katonai szerepe került előtérbe, erődítményét a kortársak Felső-Magyarország kapujának tartották. A püspökségnek ugyanebben az időben még az egyre terjedő reformációval is szembe kellett néznie. Jelen értekezés azt vizsgálja, hogy az egyházmegyében ekkor milyen lehetőségei maradtak meg a katolikus egyházszervezésnek.

A nehéz helyzetben kiemelkedő tehetségű püspökök kerültek az egyházmegye élére: Oláh Miklós (1548–1553), Verancsics Antal (1557–1569), majd pedig Radéczy István (1572–1586). Mindhárman korszerű humanista műveltséggel rendelkeztek, a háborús helyzet miatt azonban többnyire nem székhelyükön, hanem Bécsben tartózkodtak, diplomáciai feladatokat láttak el, püspöki joghatóságukat az egyházmegye hódoltsági területein vikáriusaik révén igyekeztek biztosítani. A korszak jellegzetes dokumentuma a Debrecen–Egervölgyi Hitvallás (Confessio catholica, 1562), amelyben a végvár katonasága a debreceni kálvinista prédikátor Melius Juhász Péter segítségével kívánta bizonyítani, hogy hitvallásuk nem eretnekség. Noha ez az irat dogmatikailag eklektikus jelleget mutat, a szakirodalom szerint ez „a magyar kálvinizmus genezise”. A kálvinizmus mellett a lutheri iránynak, sőt egy időre még az unitarizmusnak a képviselői is megjelentek Egerben, így a vallási pluralizmus nyert teret a püspöki székvárosban. A korszak várkapitányai a protestantizmushoz csatlakoztak, s noha az uralkodó által kibocsátott  kinevezési instrukcióik előírták a püspökség jogainak biztosítását, a gyakorlatban ez kevéssé valósult meg.  A püspöki udvartartás és a káptalan kiszorult a várból, a katolikusok kisebbségben maradtak, s a trienti szellemű hitbeli megújulás előírásai helyett első sorban egyházkormányzati intézményrendszerük védelmének kérdései kerültek előtérbe. Egyes jezsuita páterek azért megkísérelték a katolikus restauráció ügyét Egerben előmozdítani: előbb Leleszi János, majd Drenóczy István sietett a káptalan segítségére, jelentősebb eredményt azonban nem sikerült elérniük. Még leginkább a vikáriusi rendszer járult hozzá az egyházmegyében a katolikus hitélet folytonosságának biztosításához. A püspökség intézményei és a káptalan tagjai a vár eleste (1596) után Kassán, majd Jászón találtak menedéket, s csak a török hódoltság megszűntével, 17. század végén térhettek vissza a püspökség eredeti székhelyére, ahol újjászerveződésük lehetőségei megnyíltak.

Josef Beran cseh érsek és a totalitárius rendszerek

Josef Beran cseh érsek és a totalitárius rendszerek Szerző Sági György Kanász Viktor 2019. 09. 23., h - 07:53 Hely Újkor.hu Indexkép Leírás

A cseh Josef Beran azok közé a közép- és kelet-európai főpapok közé sorolható, akik bírálták és szembe helyezkedtek a német nemzetiszocialista agresszióval, majd a második világháborút követően a kommunistáktól hasonló támadásokat, nem egyszer üldöztetést kellett elszenvedniük. Mindkét szélsőséggel szemben törekedtek – népük boldogulását szem előtt tartva – egyházuk és híveik érdekeit és jogait biztosítani, védeni. A cseh Beran így méltán egy lapon említhető a magyar Mindszenty Józseffel vagy éppen a horvát Alojzije Stepinaccal.

Külső link Josef Beran cseh érsek és a totalitárius rendszerek Kulcsszavak XX. század egyházüldözés

Oldalak