Hírolvasó

Szerverfrissítés - újabb építkezési iratok (2021.05.28.)

Veszprémi Érseki Levéltár -

E-kutatás szolgáltatásunkban a mai naptól elérhetők három, veszprémi várbeli épületekre vonatkozó levéltári sorozat fényképei: Rationes Domus Emeritorum (VFL I.1.28.), a Rationes Seminarii Sancti Pauli (VFL III.1.f.3.) és a káptalani Protocolla Miscellaneorum (VFL III.1.i.) egyes kötetei. Eredményes kutatást kívánunk!

Rádióinterjú egy megkerült protocollum kapcsán

Pannonhalmi Főapátsági Levéltár -


1951 nyarán, miután a kommunista államhatalom feloszlatta a zalavári apátságot, Komáromi Titusz bencés atya a zalavári plébánia egyik kéziratos kötetét megőrzésre átadta Csermák Gézának. A néprajkutató családja néhány hónappal ezelőtt juttatta vissza a bencés rendnek a 18–19. századi protocollumot. Ennek kapcsán készült a Katolikus Rádió beszélgetése.

Kiadványunk sikere

Pannonhalmi Főapátsági Levéltár -


A Magyar Levéltárosok Egyesülete által meghirdetett „Az év levéltári kiadványa 2020” pályázaton a monográfiák, tanulmánykötetek, egyéb kiadványok kategóriában 2. díjat kapott levéltárunk és a bakonybéli monostor Vallis sanctorum. Fejezetek a bakonybéli monostor ezeréves történetéből című közös kötete.

Felszabadítás vagy megszállás? Kérdések és válaszok az oszmánok kiűzéséről

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Felszabadítás vagy megszállás? Kérdések és válaszok az oszmánok kiűzéséről Szerző Kanász Viktor Kanász Viktor 2021. 05. 20., cs - 10:42 Hely Újkor.hu Indexkép Leírás

A budai vár évszázados falai közt sétálva bizonyosan megakad a szemünk a Nemzeti Galéria előtti monumentális szobron, melyen egy lovon ülő, magabiztos tekintetű alak néz le az alatta elterülő fővárosra. Kevesen tudják viszont, hogy a mozdulatlan katona nem más, mint a felszabadító háborúk egyik legnagyobb hadvezére, Savoyai Eugén. Pár méterrel eltávolodva a szobortól a Nemzeti Galériában találjuk Benczúr Gyula sokak által ismert, óriás, Budavár visszavétele című festményét, melynek közepén fehér lovon vonul be Lotharingiai Károly a középkori Magyarország egykori székhelyére. Érdekes, hogy amíg a többi törökverő híres hős, Kinizsi Pál, Dobó István, Thury György és Zrínyi Miklós emléke ma is virágzik a magyarság történelmi emlékezetében, addig az oszmán hadakat az országból végérvényesen kiűző seregek és vezéreik emlékezete igencsak megkopott.

Külső link Felszabadítás vagy megszállás? Kérdések és válaszok az oszmánok kiűzéséről Kulcsszavak kora újkor

Grősz József, a válságkezelő és egyensúlykereső főpap

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Grősz József, a válságkezelő és egyensúlykereső főpap Szerző Sági György Kanász Viktor 2021. 05. 19., sze - 16:41 Hely Újkor.hu Indexkép Leírás

A Magyar Katolikus Egyház egyik legjelentősebb 20. századi püspökeként számontartott Grősz József élete során számos alkalommal vette jó hasznát kiváló gazdasági és diplomáciai érzékének. Egész püspöki szolgálata alatt keresztény és nemzeti, patrióta alapokon állva igyekezett a különböző diktatúrák idején feladatait ellátni – egyháza és hívei érdekeit mindvégig szem előtt tartva. Nem egyszer került nehéz helyzetbe, dilemmákkal kellett megküzdenie. Kisebb-nagyobb sikerekkel lavírozott a gyakran a Magyar Katolikus Egyházzal ellenséges légkörben. Közvetlen, joviális és barátságos személyiségének köszönhetően a hívek szimpátiával viszonyultak hozzá.

Külső link Grősz József, a válságkezelő és egyensúlykereső főpap Kulcsszavak XX. század

Újranyitás: május 17-től személyesen is fogadunk kutatókat (2021.05.17.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

Örömmel jelezzük, hogy 2021. május 17-től személyesen is fogadunk ügyfeleket-kutatókat, látogatóink számára az érseki palotában alkalmazott védelmi intézkedések betartása (védettségi igazolvány felmutatása, maszkviselés) kötelező. Kutatószobánkban egyelőre csak egy fő tartózkodhat, az időpontok egyeztetése céljából előzetes bejelentkezést kérünk!

Hírek: 

Veszprémi római katolikus templomok adatbázisa (2021.05.17.)

Veszprémi Érseki Levéltár -

A TOP-7.1.1-16-H-073-3 (Helyi örökség, termékek, gasztronómiai és egyéb hagyományok bemutatása, helyi identitást erősítő tevékenységek, helyi büszkeség, közösséghez tartozás erősítése, városrészi és városrészek közötti közösségfejlesztés elősegítése a „Veszprém az Élhető Város” Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégiában foglalt közösségi szemléletformálás révén) konstrukció keretében a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár által megvalósítandó, 2022. áprilisáig tartó fejlesztés egy online felület kialakítását foglalja magában, amelyen mindenki számára könnyen kereshető és elérhető módon megtalálhatóvá válnak a városban és Budapesten található közgyűjteményekben (Veszprém Megyei Levéltár, Laczkó Dezső Múzeum, Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény, Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár, illetve Magyar Építészeti Múzeum Műemléki Dokumentációs Központ) őrzött, a veszprémi római katolikus templomok történetére vonatkozó legfontosabb történeti források. A feltárt adatokat, információkat a létrehozandó honlapon túl szervezett tematikus séták során és egy diákoknak szóló rajzpályázat révén kívánjuk a szélesebb közönséggel megismertetni.

A projekt során vizsgált épületek zöme országosan védett műemlék, azonban Veszprém város területére még nem készült el a műemléki topográfia. A megyei múzeum munkájaként a megyei régészeti topográfia 1959-ben jelent meg, ez azonban korlátozott levéltári forrásanyagra támaszkodott és értelemszerűen nem tartalmazta az utóbbi évtizedek kutatási eredményeit.

Az egyházmegyei levéltár az elmúlt években elkezdte feldolgozni a gyűjteményében lévő építéstörténeti vonatkozású iratokat, részben a terv- és fotóanyagot. Ezeket kapacitásaik függvényében töltik fel az e-sematizmus (http://sematizmus.vefleveltar.hu), illetve e-kutatás szolgáltatásuk (https://vefleveltar.hu/tartalom/e-kutatas-ismerteto) internetes felületére ahol a források képként jelennek meg. Megkezdték a legfontosabb forráscsoportok tanulmányokkal kísért publikálását is. E kutatástörténeti helyzet indokolja a szakirodalom és az eddigi eredmények áttekintését, a képi és szöveges források feltárásának folytatását, a helyszíni bejáráson alapuló leírások és jelenlegi állapotok képi dokumentálásának elkezdését.

Mindennek egységes szempontrendszerű feldolgozása egy korszerű és internetes adatbázisba rendezése olyan alapkutatási feladat, amely hiánypótló, és bázisául szolgálhat további egyháztörténeti, művészettörténeti és interdiszciplináris kutatásoknak.

A program meghatározásában törekedtünk a társtudományok kutatási területeinek és módszereinek ötvözésére új információk érdekében. Vizsgálódásunk a műemléki topográfiáktól eltérően nem csak a védett emlékeket, de minden, Veszprém város mai közigazgatási területén megtalálható templom alapadatait vizsgálja. Indokolja ezt a kutatást befogadó intézmény profilja, illetve a már létező, egyházigazgatási adatokat történeti kontextusban tartalmazó adatbázis, amelyhez jelen pályázatunk csatlakozik és kiegészít.

A fejlesztés célcsoportjai között megtalálhatók Veszprém város polgárai, azon belül is a tematikus séták révén érintett közoktatásban tanuló diákok, esetleg nyugdíjas-szervezetek; a rajzpályázat révén ismét csak a veszprémi diákság. Az online adatbázis pedig korra, nemre, társadalmi státuszra való tekintet nélkül mindenki számára elérhető, s az adatbázis ingyenes közzétételével az esélyegyenlőségi szempontoknak is eleget kívánunk tenni.

Veszprémnek minden adottsága – elhelyezkedése, történelme, hagyományai, kulturális élete és kínálata, vonzó természeti és épített környezete, gazdasági stabilitása – megvan ahhoz, hogy lakói büszkék legyenek veszprémiségükre, kötődjenek városukhoz. Az erős identitásnak kimagasló szerepe van egy-egy település népességmegtartó, és -vonzó erejében, továbbá a helyi közösségek összetartozás érzésének erősségében, kezdeményező-, alkotó aktivitásuk intenzitásában. Ezen túl közvetetten még a gazdasági döntések meghozatalában (pl. letelepedési vagy éppen adott esetben helyben maradási helyszín) is szerepet játszhat. A templomok mint egy-egy közösség szellemi otthonai fizikai valójukkal jelképezik egy-egy városrész közösségét, helyi identitását. A helyi identitás, büszkeség és kötődés erősebbé tételéhez szükséges a veszprémi múlt, jelen és jövő értékeit a helyi közösségekben tudatosítani, sőt ezáltal ösztönözni őket a további helyi értékek megteremtésére.

Oldalak

Feliratkozás Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete hírolvasó csatornájára