Hírolvasó

Tierische Entdeckungen

Archiv des Schottenstifts -

Ab der diesjährigen Langen Nacht der Museen am 5. Oktober 2019 gibt es einen neuen fokussierten Rundgang im Museum im Schottenstift. In allen Räumen des Museums können tierische Entdeckungen gemacht werden, ziehen sich die animalischen Spuren doch durch alle Sammlungsbereiche des Klosters. Man findet sie nicht nur auf Gemälden, sondern auch auf Möbeln, Münzen und liturgischen Geräten. Tiere begegnen als Akteure wie auch als Statisten, als Allegorie wie auch als dekoratives Beiwerk.

Mittels eines speziell gestalteten Plans des Museums lassen sich einzelne Tiere nun ganz gezielt in ausgewählten Objekten entdecken, interpretieren oder schlicht und einfach bestaunen. Ergänzend informieren kurze Texte über die Bedeutung von Tieren auf Tierstücken und Stillleben, in Landschaften, konkret auf dem Schottenaltar, in Tierporträts sowie als Skulpturen.

Ergänzt wird der Rundgang in den nächsten Monaten durch mehrere Objekte aus dem Archiv und der Bibliothek des Schottenstifts, die an dieser Stelle ebenfalls präsentiert werden sollen:

Zwei etwas rüde Affen treiben in einer Handschrift des 15. Jahrhunderts ihr Unwesen. Diese enthält die biblischen Bücher des Neuen Testaments, in der Initiale abgebildet ist der Evangelist Matthäus.

Cod. 100 (Hübl 89), fol. 1r (Ausschnitt)
Novum Testamentum (15. Jh.).

Zum privaten Gebrauch war dieses kleinformatige Gebetsbuch in deutscher Sprache aus der ersten Hälfte des 17. Jahrhunderts bestimmt. Tierdarstellungen zieren fast alle Blätter des schmalen Bandes – hier etwa sind zwei Füchse abgebildet.

Cod. 686 (Hübl 735), fol. 77r
Deutschsprachiges Gebetsbuch (17. Jh.).

Die Druckermarke des Venezianer Buchdruckers Giovan Battista (de) Sessa (Iohannes Baptista Sessa) zeigt eine Katze mit einer Maus im Maul. Bereits seit der Antike galt die Katze als Symbol für die Freiheitsliebe. Durch ihre Verwendung deutete der Drucker seine Ablehnung obrigkeitlicher Eingriffe in seine Tätigkeit und versuchter Zensur an.

Ink. 323 (Hübl 372), fol. 40v
Domitius Palladius: Epigrammata libelli (Venedig, 1498).
Druckersignet des Giovan Battista (de) Sessa.

Neben einem alten Handschriftenfragment ist im Vorderdeckel dieser gedruckten Predigtsammlung auch die Federzeichnung eines unbekannten Zeichners eingeklebt. Die Darstellung eines Dromedars weist eine durchaus beachtliche Qualität auf.

Ink. 76 (Hübl 193), VDS
Franz von Meyronnes: Sermones de tempore (Venedig, 1491/92).
Federzeichnung.

Im Biblisch Vogelbuch (Ornithobiblia) des evangelischen Geistlichen Hermann Heinrich Frey werden alle Vögel und anderen fliegenden Tiere, die in der Bibel vorkommen, mit Schriftzitaten und Auslegungen von Kirchenvätern und evangelischen Theologen behandelt. In der Vitrine im Museum ist die Tierenzyklopädie aufgeschlagen bei den Abschnitten zum Schwan und zum Wiedehopf.

StiB 36.c.25, fol. 122v/123r
Hermann Heinrich Frey: Biblisch Vogelbuch (Leipzig, 1595).

Der Empfänger dieses vom kaiserlichen Hofpfalzgrafen Maximilian Hundt von Lautterbach ausgestellten Wappenbriefs ist ein Georg Haybeckh, der als Fischkäufer zu Straubing identifiziert wird. Sein Wappen enthält daher zwei voneinander abgewendete Fische, in der Heraldik meist als Barben bezeichnet.

Scr. 74 H.) Nr. 27 (Ausschnitt)
Wappenbrief für Georg Haybeckh (19. Februar 1642).

Prachtvoll ist das Reitersiegel Herzog Rudolfs IV. von Österreich auf dieser Privilegienbestätigung für das Schottenkloster – und es weist mit dem Pferd selbstverständlich auch eine Tierdarstellung auf!

Urk 1360-07-14
Reitersiegel Herzog Rudolfs IV.

Die beschriebenen Objekte aus Archiv und Bibliothek des fokussierten Rundgangs „Tierische Entdeckungen“ können von 5. Oktober 2019 bis 8. Februar 2020 im Museum im Schottenstift besichtigt werden. Der Zugang erfolgt über den Klosterladen (Freyung 6, 1010 Wien).

Gerald Hirtner: Frühneuzeitliche Totenroteln aus Oberpfälzer Stiften

Archiv des Schottenstifts -

Die im Schottenstift bewahrten Totenroteln haben in den vergangenen Jahren wiederholt das Interesse der Forschung geweckt. Nun ist ein Beitrag erschienen, der sich speziell mit Roteln aus Oberpfälzer Stiften beschäftigt:

Gerald Hirtner, Die frühneuzeitlichen Totenroteln der Oberpfälzer Stifte. Überlieferung, Strukturen, Aussagen, in: Mors. Tod und Totengedenken in den Oberpfälzer Klöstern, hg. von Georg Schrott–Christian Malzer (Veröffentlichungen der Provinzialbibliothek Amberg, Laßleben 2019) 137–177.

Der Autor, Stiftsarchivar der Erzabtei St. Peter in Salzburg, hat sich für seinen Beitrag auf die Suche nach Roteln aus den Benediktiner­klöstern Ensdorf, Michelfeld, Reichenbach und Weißenohe, den Zisterzienserklöstern Walderbach und Waldsassen sowie dem Prämonstratenserstift Speinshart gemacht und ist – aufgrund der geographischen Entfernung durchaus aus dem Rahmen fallend – auch im Schottenstift fündig geworden. Eine der hier überlieferten Roteln wird auch detaillierter untersucht.

05.11.2019: Buchpräsentation "Sakralisierung der Landschaft"

Diözesanarchiv St. Pölten -

In Sidebar anzeigen:  ja

In Kooperation mit dem Verein "Basilika Sonntagberg" und in Anwesenheit des Präsidenten des Österreichischen Nationalrates, Mag. Wolfgang Sobotka.

Dienstag, 5. November 2019, 17.00 Uhr

Schottensaal, Freyung 6, 1010 Wien
(Eingang Schottenhof rechts, erste Türe)

Bitte um Anmeldung:
02742 324 324 oder s [dot] stummer [at] kirche [dot] at

Einladung:

http://www.dasp.at/sites/dasp.kirche.at/files/images/Sakralisierung_Einl...

Weiterlesen

Einladung zum Vernetzungstreffen zur Frauenordensforschung am 29.11.2019

Referat für die Kulturgüter der Orden in Österreich -

Frauenorden sind nicht nur für die Kirche, sondern auch gesellschaftlich wichtig. In der wissenschaftlichen Forschung haben sie lange Zeit wenig Beachtung gefunden. Demgemäß sind noch viele Fragen offen: Welche Quellen geben Auskunft über Frauenordensleben? Wie haben Frauenkongregationen zur Entwicklung des Sozialstaats beigetragen? Welchen Weg haben geistliche Frauengemeinschaften in der katholischen Kirche hinter und vor sich?

Kategorien: TermineVorschauVeranstaltungenOrdensgeschichte

Bibliothek Ratsgymnasium Bielefeld: Homepage-Auftritt

Gymnasialbibliotheken und -archive -

Die superbe Bibliothek des Ratsgymnasiums in Bielefeld hat nun endlich auch einen Auftritt auf der Homepage der Schule – etwas versteckt noch, aber man findet’s: https://www.ratsgymnasium-bielefeld.de/index.php/wir-vom-rats/chronik/die-alte-bibliothek

Bei bibliotheca.gym:

Benjamin Magofsky, Carsten Gerwin: Ein Anliegen „von der grösten Nothwendigkeit” – Die Schulbibliothek des Ratsgymnasiums Bielefeld im Spiegel ihrer Schul- und Bestandsgeschichte (2018)

(s.a. weitere Suchergebnisse)

Beitragsbild:
Quelle + Lizenz

Víziváros tornyai

Szerzetesség a koraújkori Magyarországon -

Keresztény egyházak a budai Vízivárosban egykor és most

Kiállítás a Várnegyed Galériában (Budapest, I., Batthyány utca 67.)
2019. október 4.–2019. november 23.
A Várnegyed Galéria kiállításai ingyenesen látogathatók.

A Budai Várhegy és a Duna között elterülő városrész mindig kétarcú világ volt. Miközben a folyóparton és a vásártereken hajók érkeztek, gyorskocsik indultak, nyüzsgő piac, boltok vonzották a jövő-menő emberek sokaságát, a hátsó utcákban csöndesebb lakóházak sorakoztak, amelyek később emeletes palotákká nőttek. A változó városkép talán maradandóbb emlékei az itteni templomok, amelyek máig hitet, szépséget, közösséget és hagyományt őrző szigetek a vízivárosi idő sodrában.

A Vízivárosban ma öt keresztény templom áll (mind a Fő utca mentén), de a kiállításon tizenegy épületben tehetünk virtuális sétát, a váraljai polgárok 1250-es években Szent Péter mártír tiszteletére emelt plébániatemplomától a budai reformátusok 1893–1896 között, Pecz Samu által fölépített neogótikus templomáig. A kiállítás tablókon és fényképeken mutatja a középkor eltűnt, de – legalább romjaiban – a közelmúltban ismét megtalált középkori templomait és kápolnáit, valamint az újkor köztünk élő, de nem mindig közismert szent helyeit. Fényképeken láthatók a templomásatások legizgalmasabb darabjai, eredetiben pedig a vízivárosi katolikus plébániák néhány szép, de máskor kívülállók számára nem látható festménye és liturgikus tárgya is, a budai barokk mesterek alkotásai. Föltűnik II. József császár és Anger Klára apácafőnöknő, Horthy Miklós kormányzó és Ravasz László püspök.

A kiállítás kurátorai: Benda Judit és Koltai András

Megnyitó

2019. október 3-án, csütörtökön 18 órakor

  • Köszöntőt mond: Jánosa Domokos Budapest-Felsővíziváros plébánosa
  • A kiállítást bemutatja: Koltai András kurátor
  • Közreműködik: Kónya István lantművész
Meghívó

Meghívó (PDF)

Neueste Erkenntnisse über den Tassilo-Kelch

Referat für die Kulturgüter der Orden in Österreich -

Das Stift Kremsmünster beherbergt eines der kostbarsten liturgischen Gefäße des frühen Mittelalters: einen reich verzierten Abendmahlskelch, gestiftet von Bayernherzog Tassilo III. und seiner Gemahlin, der Langobardenprinzessin Liutpirc. Im Rahmen eines Forschungsprojektes in Deutschland wurde der Kunstgegenstand fünf Jahre lang untersucht. Die Ergebnisse liegen nun vor und eröffnen erstaunliche Perspektiven.

Kategorien: Nachrichten aus den OrdenAus Archiven, Bibliotheken und SammlungenBücherecke

Andreas Isler: Alles Derwische?

Archiv des Schottenstifts -

Vor einiger Zeit konnten wir an dieser Stelle von einer Ausstellung im Völkerkundemuseum der Universität Zürich berichten, die sich mit westlichen Darstellungen islamischer Ordensleute beschäftigte und bei der auch eine Handschrift des Schottenstifts als Leihgabe ausgestellt war. Nun ist die Dissertation des Kurators dieser Ausstellung, die sich ebenfalls dem Thema widmet, im Druck erschienen:

Andreas Isler, Alles Derwische? Anschauungen, Begriffe, Bilder. Zur Darstellung von islamischen Ordensleuten in westlichen Orientwerken der frühen Neuzeit (Zürich 2019).

Darin enthalten ist auch ein Abschnitt über die 1608 gedruckte „Constantinopolische und Jerusalemische Raisbeschreibungen“ des schwäbischen evangelischen Pfarrers  Salomon Schweigger, deren Manuskriptfassung aus 1592 das Schottenstift mit Cod. 647 (Hübl 442) besitzt. Auch manche der in der Handschrift enthaltenen kolorierten Federzeichnungen werden wiedergegeben.

Vorankündigung Jahresprogramm 2020

Referat für die Kulturgüter der Orden in Österreich -

Das Referat für die Kulturgüter der Orden bietet für das Jahr 2020 folgende Tagungen und Weiterbildungskurse an:

27. Jänner 2020: „Erste Hilfe für das Archiv. Von der Vorbeugung bis zur Rettung im Notfall.“ Studientag der Archive der Kirchen und Religionsgemeinschaften, Erzbischöfliches Palais, Salzburg.

10. Februar 2020: Netzwerktreffen Kulturgüterpflege, Augustiner Chorherrenstift St. Florian (OÖ)

Kategorien: Referat für die Kulturgüter der Orden

Denkmalpflege mit Mehrwert

Referat für die Kulturgüter der Orden in Österreich -

Das Hochaltarbild in der Ordenskirche der Kongregation der Töchter der Göttlichen Liebe in Wien stellt für die Gemeinschaft eine Besonderheit dar. Die Darstellung der „Dreimal Wunderbaren Mutter“ (Mater ter admirabilis) ist für sie ein wesentlicher Anker und vertrauter Anblick während des Gebetes. Es wurde um 1890 von Josef Kastner (d. Jüngeren) nach einer Kopie des Gnadenbildes von Santa Maria Maggiore in Rom hergestellt und im Zuge der Gesamtrenovierung des Kircheninnenraums im Jahr 1991 restauriert.

Kategorien: Nachrichten aus den Orden

Egyházüldözés és egyházpolitika az 1950–1960-as években

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Egyházüldözés és egyházpolitika az 1950–1960-as években Szerző Tóth Krisztina Kanász Viktor 2019. 09. 26., cs - 00:01 Hely Barankovics Alapítvány Indexkép Leírás

Az 1950-es évek elejére befejeződött Magyarország szovjetizációja, kiépült a szovjet mintára szerveződő diktatúra. Bár elvben az 1949-es alkotmány kimondta állam és egyház szétválasztását és hirdette a vallásszabadságot, a gyakorlatban a vallásos meggyőződést minden eszközzel üldözték, és az államtól függő bábegyházak kiépítésére történt kísérlet az 1951-ben megalakult Állami Egyházügyi Hivatalon keresztül. Ez az intézmény hivatalosan a vallásfelekezetekkel kötött egyezmények és megállapodások végrehajtására és a vallásfelekezetek állami támogatására alakult, de hatásköre ennél sokkal szélesebb volt, lényegében az egyházak felett teljes adminisztratív felügyeletet gyakorolt.

Külső link Egyházüldözés és egyházpolitika az 1950–1960-as években Kulcsszavak XX. század egyházüldözés

Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely története

Szerzetesség a koraújkori Magyarországon -

Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely története a historia domus és más levéltári források tükrében /
Národného pútnického miesta Mátraverebély-Szentkút vo svetle historia domus a iných archívnych prameňov

egyháztörténeti konferencia

  • Helyszín / Miesto konania: Mátraverebély-Szentkút 14.
  • Időpont / Dátum a čas: 2019. október 17., 10–17 óra
  • Rendező: Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely, Fons Sacer egyházi jogi személy

A konferencia magyar és szlovák nyelvű, a szlovák szinkrontolmácsolást G. Kovács László végzi.

Program
  • 10:00 Köszöntő – fr. Orosz Lóránt OFM, a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely igazgatója és házfőnöke
  • 10:15 Faragó Dávid, doktori hallgató (ELTE BTK): „…per peregrinos ad ecclesiam eandem confluentes…” Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely középkori története
  • 10:40 Dr. habil. Molnár Antal, igazgató (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet), egyetemi docens (ELTE BTK): A barokk kori búcsújárás török kori gyökerei
  • 11:05 Siptár Dániel, történész (JTMR Levéltár): A kegyhely kiépülése a 18. században
  • 11:25 Vita
  • 11:45 Kávészünet
  • 12:00 Fáy Zoltán (Magyar Ferences Könyvtár): Betyárok, pandúrok, zarándokok. Szentkút a 19. században
  • 12:25 Dr. habil. Tengely Adrienn, egyetemi docens (Eszterházy Károly Egyetem): A szentkúti kegyhely a 20. század első felében
  • 12:50 Soós Viktor Attila PhD, történész (Nemzeti Emlékezet Bizottsága): Mátraverebély-Szentkút a 20. század második felében
  • 13:10 Vita
  • 13:30 Ebéd
  • 14:30 Terdik Szilveszter PhD, főmuzeológus (Iparművészeti Múzeum): A mátraverebély-szentkúti remeteség és zarándoktemplom a 18. században. Művészettörténeti problémák, megoldási kísérletek
  • 14:55 Maczák Ibolya PhD, tudományos főmunkatárs (MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport): Mátraverebély-Szentkút az irodalomban
  • 15:20 Vass Erika PhD, néprajzkutató (Szabadtéri Néprajzi Múzeum): „E ferences multnak bizonysága és e jövendőnek reménysége”. A szentkúti kegyhely szerepe a népi kultúrában
  • 15:45 Baucsek Csaba, doktori hallgató (PPKE BTK): A füleki ferencesek és Szentkút
  • 16:05 Vita
  • 16:25 Zárszó

A meghívó és a részletes programismertető (PDF): http://skhu.szentkut.hu/wp-content/uploads/2019/09/FS-SKHU_1601_Meghivo_hu_20190924_01.pdf
A részvétel internetes regisztrációhoz kötött (2019. október 3-ig): https://forms.gle/gSzfgu4Mw5NiRZdD6

További információk

Püspökök a végvárban (1548–1596)

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Püspökök a végvárban (1548–1596) Kanász Viktor 2019. 09. 25., sze - 11:26 CLASSIS III fasc. 2 Bitskey István

Bitskey István, Püspökök a végvárban (1548–1596) (CST III/2) (szerk. Tusor Péter, Gárdonyi Máté), Budapest 2019. pp. 41.

A Szent István király által alapított egri egyházmegye a Kárpát-medence legnagyobb kiterjedésű püspöksége volt, a középkor folyamán Eger, mint püspöki székhely a Magyar Királyság jelentős egyházkormányzati és műveltségi központjának számított. A 16. század közepétől azonban, az oszmán hódítás következtében Eger végvárrá vált, katonai szerepe került előtérbe, erődítményét a kortársak Felső-Magyarország kapujának tartották. A püspökségnek ugyanebben az időben még az egyre terjedő reformációval is szembe kellett néznie. Jelen értekezés azt vizsgálja, hogy az egyházmegyében ekkor milyen lehetőségei maradtak meg a katolikus egyházszervezésnek.

A nehéz helyzetben kiemelkedő tehetségű püspökök kerültek az egyházmegye élére: Oláh Miklós (1548–1553), Verancsics Antal (1557–1569), majd pedig Radéczy István (1572–1586). Mindhárman korszerű humanista műveltséggel rendelkeztek, a háborús helyzet miatt azonban többnyire nem székhelyükön, hanem Bécsben tartózkodtak, diplomáciai feladatokat láttak el, püspöki joghatóságukat az egyházmegye hódoltsági területein vikáriusaik révén igyekeztek biztosítani. A korszak jellegzetes dokumentuma a Debrecen–Egervölgyi Hitvallás (Confessio catholica, 1562), amelyben a végvár katonasága a debreceni kálvinista prédikátor Melius Juhász Péter segítségével kívánta bizonyítani, hogy hitvallásuk nem eretnekség. Noha ez az irat dogmatikailag eklektikus jelleget mutat, a szakirodalom szerint ez „a magyar kálvinizmus genezise”. A kálvinizmus mellett a lutheri iránynak, sőt egy időre még az unitarizmusnak a képviselői is megjelentek Egerben, így a vallási pluralizmus nyert teret a püspöki székvárosban. A korszak várkapitányai a protestantizmushoz csatlakoztak, s noha az uralkodó által kibocsátott  kinevezési instrukcióik előírták a püspökség jogainak biztosítását, a gyakorlatban ez kevéssé valósult meg.  A püspöki udvartartás és a káptalan kiszorult a várból, a katolikusok kisebbségben maradtak, s a trienti szellemű hitbeli megújulás előírásai helyett első sorban egyházkormányzati intézményrendszerük védelmének kérdései kerültek előtérbe. Egyes jezsuita páterek azért megkísérelték a katolikus restauráció ügyét Egerben előmozdítani: előbb Leleszi János, majd Drenóczy István sietett a káptalan segítségére, jelentősebb eredményt azonban nem sikerült elérniük. Még leginkább a vikáriusi rendszer járult hozzá az egyházmegyében a katolikus hitélet folytonosságának biztosításához. A püspökség intézményei és a káptalan tagjai a vár eleste (1596) után Kassán, majd Jászón találtak menedéket, s csak a török hódoltság megszűntével, 17. század végén térhettek vissza a püspökség eredeti székhelyére, ahol újjászerveződésük lehetőségei megnyíltak.

E-kutatásról a 12. Szabadkai Nemzetközi Levéltári Napon - előadás (2019.09.20.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

2019. szeptember 20-án, a szabadkai városháza impozáns nagytermében tartották a 12. Szabadkai Nemzetközi Levéltári Napot, melynek témája idén Az egyházi és állami anyakönyvek mint levéltári forrásanyag volt. A program részeként Lakatos Andor levéltárvezető is előadást tartott E-kutatás Kalocsán (Matricula-Historia-online). Beszámoló az elmúlt évtized tapasztalatairól (2009-2019) címmel. A rendezvényen a vajdasági levéltárak szép számban megjelent munkatársain kívül számos magyarországi levéltáros kolléga és családkutató érdeklődő is részt vett, az elhangzott előadások írásban leadott szövegei-vázlatai a Szabadkai Történelmi Levéltár honlapján is elérhetők.

A Pannon RTV tudósítása a rendezvényről: Nemzetközi Levéltári Napot tartottak Szabadkán

 

Hírek: 

Oldalak

Feliratkozás Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete hírolvasó csatornájára