Hírolvasó

Május 20-án kezdődik a Szent Ignác emlékév

Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár -

Arturo Sosa jezsuita generális 2019-ben hirdette meg a Szent Ignác megtérésének 500. évfordulóján kezdődő jubileumi emlékévet a rendalapító tiszteletére.

1521. május 20-án Íñigo López de Loyola lábát ágyúgolyó találta el, és ez a sérülés indította el azon a hosszú és kanyargós úton, amely többek között a Lelkigyakorlatok megírásán és a Jézus Társasága megalapításán át végső soron magához Jézus Krisztushoz vezette.

Az Egyház Ignác földi halálának, azaz mennyei születésének napját, július 31-ét évről évre megünnepli, hiszen 1622. március 12-én XV. Gergely pápa a szentek sorába iktatta a jezsuiták atyját. Ennek az eseménynek a 400. évfordulója szintén a most kezdődő emlékév folyamán köszönt ránk. A világszerte megtartott ünnepségsorozat 2022. július 31-én, Szent Ignác napján ér véget. A cél a konkrét történelmi személy példáján keresztül utat találni Krisztus felé, vagy ahogy az emlékév nemzetközi mottója kifejezi: “mindent új szemmel látni Krisztusban.”

A magyarországi jezsuiták – akik a jubileum jelmondatát így fogalmazták meg: “Megtalálni Istent mindenben” – maguk is számtalan programmal és kiadvánnyal készülnek az előttünk álló bő egy esztendőre. Részletes információ ezekről itt olvasható.

A levéltár ezek közül elsősorban egy, a hazai jezsuiták történetét bemutató, a széles olvasóközönségnek szánt, gazdagon illusztrált kötet kiadásában érintett, melyről további híreket hamarosan ugyanitt közölni fogunk.

A történelem iránt érdeklődőknek ajánljuk emellett Szent Ignác új magyar nyelvű életrajzát, a fiatalabbaknak a szent életét bemutató rajzfilmet, valamint a megtérés lelki folyamatába is bepillantást engedő őszi kiállítást a Párbeszéd Házában. Különösen izgalmasnak ígérkezik “A misszió – De mit adtak nekünk a jezsuiták?”  című társasjáték a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya és a Múlt-kor történelmi magazin közös fejlesztésében. Mindezekről folyamatosan bővülő információkat a fenti linken lehet majd találni az emlékév folyamán, de a legfontosabb fejleményekről itt is igyekszünk beszámolni.

Schervitz Mátyás (1702–1771) budai festő

Szerzetesség a koraújkori Magyarországon -

A Szabadkai Városi Múzeumban 2021. április 30. óta látogatható a Schervitz Mátyás (1702–1771) budai festőt bemutató kiállítás.

A horvát származású Shervitz (más forrásokban Scherovitz, Xeravich, Tarvitz) a 18. századi Buda egyik legtehetségesebb mestere volt. A budai horvátok plébániatemplomában, a Szent Ferenc Sebei templomban, ahol eltemették, a szószék alatt ma is látható emléktáblája, amely szerint „a tekintélyes helyzet … halála után, és amíg élt, kiemelte őt a többi festő közül” („Sors honorata, etiam post fata / Mathiae Xeravich, quae eum dum viveret caeteris excellere pictoribus fecit”).

Ennek ellenére művészetéről kevesett lehetett tudni, mert nem voltak ismert, szignált művei. Megismerése a kiállítás létrehozójának, Korhecz Papp Zsuzsanna szabadkai restaurátornak és művészettörténésznek köszönhető, aki Schervitz keze nyomát felismerve, darabonként gyűjtötte össze az életmű darabjait.

Schervitz Budán született, és származása miatt a budai illír (horvát) katolikus közösséghez tartozott, amelynek plébániáját a boszniai (később kapisztránus) ferences atyák vezették a Szent Ferenc Sebei templomban. Így nem meglepő, hogy ő festette a templom főoltárképét (1756), szentélyfreskóját, és dolgozott a rendtartomány más templomaiban is. (A templomot a kiállításon egy rövidfilm mutatja be.)

Ugyanezt a témát, Szent Ferenc stigmatizációját később megfestette a dunaföldvári és a zombori ferences templomok számára is. (A szabadkai kiállításon mindkét kép látható). Dunaföldváron a Szent Annát ábrázoló főoltárkép is az ő munkája. Kiderült, hogy keze munkáját őrzi a pesti domonkos templom főoltárképe, amely a rendalapítót ábrázolja, valamint a budai kapucinus főoltárának Szent Erzsébet ábrázolása (amely 1945-ben sajnos elpusztult).

Az életmű fönnmaradt darabjaihoz tartozik a váci ferences templom Őrangyal oltárképe, valamint egy Szent Ivót, az ügyvédek és pereskedők védőszentjét ábrázoló festmény az óbuda-kiscelli trinitáriusok templomából. Utóbbi a kegyhely fölszámolása után az óbudai plébániatemplomba került. Ezek a képek a kiállításon frissen restaurált, régi szépségükbe visszahelyezett formában láthatók, csakúgy, mint a kapucinusok budai, illetve a piaristák váci kolostorából származó kisebb képek (Szent Ágoston, illetve Kalazanci Szent József).

A 2021. április 29-én tartott megnyitón Mihajlović Anikó, a múzeum igazgatónője elmondta, hogy a kiállítás immár a hatodik abban a tíz éve tartó sorozatban, mellyel Korhecz Papp Zsuzsanna a budai (és délvidéki) barokk művészeket tárja elénk. Ezután Lángi József festő-restaurátor mutatta be a festőt, illetve az életművet föltámasztó Korhecz Papp Zsuzsannát. A kiállítást, amely csak június 4-ig látogatható, Szabadka város, Szerbia művelődésügyi minisztériume, a Nemzeti Kulturális Alap, valamint az Europetrol támogatta.

Lásd még:

Közlemény a nyitva tartásról (2021.05.07.)

Veszprémi Érseki Levéltár -

Tájékoztatjuk kutatóinkat, hogy a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár 2021. május 10-től, korlátozott mértékben ismét a kutatók rendelkezésére áll.
A kutatás csak a 194/2021. (IV. 26.) Kormányrendelet értelmében védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára lehetséges az igazolvány és egy személyazonosságot igazoló okmány (személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány) bemutatását követően.
A kutatóteremben egyszerre egy fő tartózkodhat. A kutatóteremben a távolságtartás szabályai érvényesek, továbbá belépéskor kézfertőtlenítő, illetve a kutatás teljes időtartama alatt maszk használata kötelező.
Kérjük kutatási szándékát előzetesen emailben jelezze, s várja meg az ezzel kapcsolatos visszajelzésünket! Visszajelzésünk nélkül nem áll módunkban kutatókat fogadni!
A veszprémi érsekségi megbízással rendelkező kutatók a levéltár idén esedékes ideiglenes helyre történő költözése miatt elsőbbséget élveznek a kutatási időpontok foglalásánál.

Károlyi Gyula, a pragmatikus politikus

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Károlyi Gyula, a pragmatikus politikus Szerző Tóth Krisztina Kanász Viktor 2021. 05. 07., p - 11:29 Hely Újkor.hu Indexkép Leírás

A kormányközeli konzervatív napilap, a Budapesti Hírlap a következőképpen jellemezte Károlyi Gyulát, amikor 1932-ben lemondott a miniszterelnöki posztról: „Soha nem volt államférfi, akitől idegenebb volna a filmromantikának az a vadregényes elképzelése, mely a kormányzati politikát elszánt és agyonverhetetlen intrikusokkal, hataloméhes Macchiavelli-figurákkal népesíti be, akik éjjel és nappal csalafintaságokon törik a fejüket, akik egyesítik magukban a kígyó simaságát, a róka ravaszságát, a tigris vérszomját és minden szavuk arra való, hogy csapóajtókat és farkasvermeket takarjanak. Életének már elhajló korában eljött egy magyar úr, akinek nyilván sem több díszre, sem több méltóságra nem volt szüksége, mint amennyi addig is ékesítette, a hízelgést megvetette, a hatalom vágya nem bántotta, – eljött, hogy amennyiben tőle telik, segítsen hazáján, annak legválságosabb pillanataiban.” [Nyugodt lelkiismerettel. Budapesti Hírlap, 1932. szeptember 23. 1.] Amellett, hogy ezt az idealizált jellemzést fenntartásokkal kell kezelnünk, a forrásokból egy mértéktartó életet élő, keresztény-konzervatív és nemzeti irányultságú, arisztokrata származásának megfelelő világképpel rendelkező, a közéleti témákat is e szemszögből megközelítő, mindazonáltal gyakorlatias ember képe bontakozik ki előttünk. Károlyi Gyula életét és karrierútját tekintem át a továbbiakban.

Külső link Károlyi Gyula, a pragmatikus politikus Kulcsszavak XX. század

Oroszlán a végvárban. Thury György históriája

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Oroszlán a végvárban. Thury György históriája Szerző Kanász Viktor Kanász Viktor 2021. 05. 07., p - 11:27 Hely Újkor.hu Indexkép Leírás

Johann Nel az 1580-as évek elején készítette el híres metszetét, amelyen a Magyarországot megjelenítő nőt török katonák kínozzák, levágott karjait pedig a kutyák marcangolják. Mindeközben a lovag alakjában feltűnő Germánia Hungária segítségére siet. A kép jobb oldalán az oszmánellenes harc nevezetes királyai és hősei kaptak helyet: II. Lajos, Hunyadi Mátyás és Jagelló I. Ulászló, Bakics Pál, Hunyadi János, Zrínyi Miklós, s legfelül pedig Thury György. Az eset közel sem egyedi, a korszakban szerte Európában feltűnik Thury György alakja a különböző híradásokban és hadi beszámolókban. De ki volt a 450 éve éppen e napon elhunyt vitéz kapitány, s minek köszönhette példátlan népszerűségét?

Külső link Oroszlán a végvárban. Thury György históriája Kulcsszavak kora újkor

2021. május – 105 éve történt

Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára -

„[…] munkácsi és eperjesi püspöktársaimmal egyetemben elhatároztuk, hogy egyházi ünnepeink megtartásában is a Julián-naptár helyett a Gergely-naptárt fogjuk alkalmazni egyházmegyéinkben.”
(Miklósy István püspök)

A hajdúdorogi egyházmegye nagyon tisztelendő papságának

Krisztusban kedvelt Fiaim!

Szem előtt tartva azon kötelességemet, hogy a vezetésemre és gondjaimra bízott egyházmegye híveinek lelki üdvét munkáljam, s annak elérését a kor és szociális viszonyok által követelt intézkedésekkel is előmozdítsam, munkácsi és eperjesi püspöktársaimmal egyetemben alapos megfontolás tárgyává tettem a görög szertartásunk által előírt ünnepek megülése idejének kérdését.

Tagadhatatlan tény, hogy a kizárólag egyházi ünnepeink megtartásánál alkalmazott Julián-naptár használata sok tekintetben káros hatású úgy híveinkre, mint szertartásunkra.

Eltekintve attól, hogy a Julián-naptár az ezen kérdésben egyedül mérvadó tudományos megállapításoknak egyáltalában nem felel meg, a helyes időszámítás alapjául el nem fogadható, és így a kulturális haladás mellett tarthatatlan: az egyházi ünnepek beosztásánál való alkalmazása híveinkre annyi szociális hátránnyal van egybekötve, hogy annak kiküszöbölése immár elodázhatatlan.

A Julián-naptárnak az egyházi ünnepek megtartásában való használata hátrányait elsősorban latin szertartású testvéreink és más vallású polgártársaink körében nagy számban elő híveink, földmíveléssel, iparral, kereskedelemmel foglalkozó, közhivatalban működő görögkatolikus testvéreink érzik, de azok a mai szociális egymásrautaltság és sűrű érintkezés folytán a kizárólag görögkatolikusok által lakott vidékeken élő híveink körében is mindinkább érezhetőkké válnak. A Julián-naptár használata az egyházi ünnepek megtartásában bizonyos elszigeteltséget von maga után, melynek káros hatásai híveinkre nézve a gazdasági és a szociális élet minden más vonatkozásában el nem tagadhatók.

Ezért kell nap nap után szomorúan tapasztalnunk, mint tünedezik sok hívünk lelkéből a görög szertartás iránti hűséges ragaszkodás, és ugyancsak szomorúan kell megállapítanunk, mily nagy veszteségek érték szertartásunkat a Julián-naptár használata miatti szertartásváltoztatások által.

Innen magyarázható, hogy a legutóbbi évtizedek folyamán ismételten foglalkoztak püspökeink a Julián-naptár kiküszöbölésével és a Gergely-naptár bevezetésével.

Mindezeket megfontolva és a szem előtt tartva a nemzetek apostolának intelmét – „Attendite vobis et universo gregi, in quo vos Spiritus Sanctus posuit episcopos regere Ecclesiam Dei” (ApCsel. 20,28) –, munkácsi és eperjesi püspöktársaimmal egyetemben elhatároztuk, hogy egyházi ünnepeink megtartásában is a Julián-naptár helyett a Gergely-naptárt fogjuk alkalmazni egyházmegyéinkben.

Ezen püspöki jogunknál fogva hozott egyértelmű határozatunkban az a megfontolás vezetett bennünket, hogy a Julián-naptár nem képezi magasztos görög szertartásunk szerves alkotórészét, és így további alkalmazása nem indokolt, sőt kiküszöbölése a görög szertartás hű megőrzése végett és híveink jól felfogott javának előmozdítására ajánlatos.

Ezen, püspöktársaimmal hozott egyöntetű megállapodás alapján egyházmegyémre vonatkozólag a következőket rendelem el:

1. A görög szertartás által előírt összes ünnepek egyházmegyémben ezentúl mindig a Gergely-naptár szerint tartassanak meg.

2. A Gergely-naptár szerinti ünneplés Keresztelő Szent János születésének ünnepével kezdődjék, mely már a folyó évben a Gergely-naptár szerinti június 24-én tartassék meg, s ezen ünneptől kezdve az év összes többi ünnepei is a Gergely-naptár szerint ülessenek meg.

3. Az ezen tárgyban híveimhez intézett és mellékelten megküldött pásztorlevelem egyházmegyém valamennyi templomában a folyó évi, Gergely-naptár szerinti június 4-ére eső vasárnapon szentmise közben teljes szövegében olvastassék fel a híveknek, s ott, ahol annak szüksége mutatkozik, a hívek anyanyelvén külön is tolmácsoltassék.

4. A többtemplomos hitközségek lelkészei és az oldallagos adminisztrátorok a június 4-ére következő vasárnapon olvassák fel a pásztorlevelet azon templomokban, amelyekben június 4-én nem volt istentisztelet.

Végül 5., elrendelem, hogy a Gergely-naptár bevezetése folytán módosuló officiumokat legközelebb kiadandó, szolgálati pótutasításom szerint végezzék.

Jelen rendeletemmel, melyet Krisztus Urunk földi helytartójának, XV. Benedek pápának is tudomására hoztam, és arra apostoli áldását kértem, egy sokat tárgyalt, nagy jelentőségű kérdés nyer végleges megoldást.

Meg vagyok győződve, hogy egyházmegyém papsága örömmel fogja fogadni atyai rendelkezésemet, és az itt-ott netalán aggodalmaskodó hívek megnyugtatásának módját meg fogja tudni találni.

Elvárom lelkészkedő papságomtól, hogy részint pásztorlevelemben felhozott, részint közvetetlen tapasztalatból merített érvek hangoztatásával meg fogja értetni híveimmel, hogy a Gergely-naptár használatának elrendelése magasztos görög szertartásunk megszilárdítása, s az ő javukra történt.

Fogadják egyébiránt főpásztori áldásomat, melynek adása mellett vagyok

Nyíregyházán, 1916. május 4-én

Krisztusban szerető atyjok:
István püspök

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára I–1–b. 3. téka; VI. 25–27. oldal

Oldalak

Feliratkozás Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete hírolvasó csatornájára