Hírolvasó

Víziváros tornyai

Szerzetesség a koraújkori Magyarországon -

Keresztény egyházak a budai Vízivárosban egykor és most

Kiállítás a Várnegyed Galériában (Budapest, I., Batthyány utca 67.)
2019. október 4.–2019. november 23.
A Várnegyed Galéria kiállításai ingyenesen látogathatók.

A Budai Várhegy és a Duna között elterülő városrész mindig kétarcú világ volt. Miközben a folyóparton és a vásártereken hajók érkeztek, gyorskocsik indultak, nyüzsgő piac, boltok vonzották a jövő-menő emberek sokaságát, a hátsó utcákban csöndesebb lakóházak sorakoztak, amelyek később emeletes palotákká nőttek. A változó városkép talán maradandóbb emlékei az itteni templomok, amelyek máig hitet, szépséget, közösséget és hagyományt őrző szigetek a vízivárosi idő sodrában.

A Vízivárosban ma öt keresztény templom áll (mind a Fő utca mentén), de a kiállításon tizenegy épületben tehetünk virtuális sétát, a váraljai polgárok 1250-es években Szent Péter mártír tiszteletére emelt plébániatemplomától a budai reformátusok 1893–1896 között, Pecz Samu által fölépített neogótikus templomáig. A kiállítás tablókon és fényképeken mutatja a középkor eltűnt, de – legalább romjaiban – a közelmúltban ismét megtalált középkori templomait és kápolnáit, valamint az újkor köztünk élő, de nem mindig közismert szent helyeit. Fényképeken láthatók a templomásatások legizgalmasabb darabjai, eredetiben pedig a vízivárosi katolikus plébániák néhány szép, de máskor kívülállók számára nem látható festménye és liturgikus tárgya is, a budai barokk mesterek alkotásai. Föltűnik II. József császár és Anger Klára apácafőnöknő, Horthy Miklós kormányzó és Ravasz László püspök.

A kiállítás kurátorai: Benda Judit és Koltai András

Megnyitó

2019. október 3-án, csütörtökön 18 órakor

  • Köszöntőt mond: Jánosa Domokos Budapest-Felsővíziváros plébánosa
  • A kiállítást bemutatja: Koltai András kurátor
  • Közreműködik: Kónya István lantművész
Meghívó

Meghívó (PDF)

Neueste Erkenntnisse über den Tassilo-Kelch

Referat für die Kulturgüter der Orden in Österreich -

Das Stift Kremsmünster beherbergt eines der kostbarsten liturgischen Gefäße des frühen Mittelalters: einen reich verzierten Abendmahlskelch, gestiftet von Bayernherzog Tassilo III. und seiner Gemahlin, der Langobardenprinzessin Liutpirc. Im Rahmen eines Forschungsprojektes in Deutschland wurde der Kunstgegenstand fünf Jahre lang untersucht. Die Ergebnisse liegen nun vor und eröffnen erstaunliche Perspektiven.

Kategorien: Nachrichten aus den OrdenAus Archiven, Bibliotheken und SammlungenBücherecke

Andreas Isler: Alles Derwische?

Archiv des Schottenstifts -

Vor einiger Zeit konnten wir an dieser Stelle von einer Ausstellung im Völkerkundemuseum der Universität Zürich berichten, die sich mit westlichen Darstellungen islamischer Ordensleute beschäftigte und bei der auch eine Handschrift des Schottenstifts als Leihgabe ausgestellt war. Nun ist die Dissertation des Kurators dieser Ausstellung, die sich ebenfalls dem Thema widmet, im Druck erschienen:

Andreas Isler, Alles Derwische? Anschauungen, Begriffe, Bilder. Zur Darstellung von islamischen Ordensleuten in westlichen Orientwerken der frühen Neuzeit (Zürich 2019).

Darin enthalten ist auch ein Abschnitt über die 1608 gedruckte „Constantinopolische und Jerusalemische Raisbeschreibungen“ des schwäbischen evangelischen Pfarrers  Salomon Schweigger, deren Manuskriptfassung aus 1592 das Schottenstift mit Cod. 647 (Hübl 442) besitzt. Auch manche der in der Handschrift enthaltenen kolorierten Federzeichnungen werden wiedergegeben.

Vorankündigung Jahresprogramm 2020

Referat für die Kulturgüter der Orden in Österreich -

Das Referat für die Kulturgüter der Orden bietet für das Jahr 2020 folgende Tagungen und Weiterbildungskurse an:

27. Jänner 2020: „Erste Hilfe für das Archiv. Von der Vorbeugung bis zur Rettung im Notfall.“ Studientag der Archive der Kirchen und Religionsgemeinschaften, Erzbischöfliches Palais, Salzburg.

10. Februar 2020: Netzwerktreffen Kulturgüterpflege, Augustiner Chorherrenstift St. Florian (OÖ)

Kategorien: Referat für die Kulturgüter der Orden

Denkmalpflege mit Mehrwert

Referat für die Kulturgüter der Orden in Österreich -

Das Hochaltarbild in der Ordenskirche der Kongregation der Töchter der Göttlichen Liebe in Wien stellt für die Gemeinschaft eine Besonderheit dar. Die Darstellung der „Dreimal Wunderbaren Mutter“ (Mater ter admirabilis) ist für sie ein wesentlicher Anker und vertrauter Anblick während des Gebetes. Es wurde um 1890 von Josef Kastner (d. Jüngeren) nach einer Kopie des Gnadenbildes von Santa Maria Maggiore in Rom hergestellt und im Zuge der Gesamtrenovierung des Kircheninnenraums im Jahr 1991 restauriert.

Kategorien: Nachrichten aus den Orden

Egyházüldözés és egyházpolitika az 1950–1960-as években

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Egyházüldözés és egyházpolitika az 1950–1960-as években Szerző Tóth Krisztina Kanász Viktor 2019. 09. 26., cs - 00:01 Hely Barankovics Alapítvány Indexkép Leírás

Az 1950-es évek elejére befejeződött Magyarország szovjetizációja, kiépült a szovjet mintára szerveződő diktatúra. Bár elvben az 1949-es alkotmány kimondta állam és egyház szétválasztását és hirdette a vallásszabadságot, a gyakorlatban a vallásos meggyőződést minden eszközzel üldözték, és az államtól függő bábegyházak kiépítésére történt kísérlet az 1951-ben megalakult Állami Egyházügyi Hivatalon keresztül. Ez az intézmény hivatalosan a vallásfelekezetekkel kötött egyezmények és megállapodások végrehajtására és a vallásfelekezetek állami támogatására alakult, de hatásköre ennél sokkal szélesebb volt, lényegében az egyházak felett teljes adminisztratív felügyeletet gyakorolt.

Külső link Egyházüldözés és egyházpolitika az 1950–1960-as években Kulcsszavak XX. század egyházüldözés

Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely története

Szerzetesség a koraújkori Magyarországon -

Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely története a historia domus és más levéltári források tükrében /
Národného pútnického miesta Mátraverebély-Szentkút vo svetle historia domus a iných archívnych prameňov

egyháztörténeti konferencia

  • Helyszín / Miesto konania: Mátraverebély-Szentkút 14.
  • Időpont / Dátum a čas: 2019. október 17., 10–17 óra
  • Rendező: Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely, Fons Sacer egyházi jogi személy

A konferencia magyar és szlovák nyelvű, a szlovák szinkrontolmácsolást G. Kovács László végzi.

Program
  • 10:00 Köszöntő – fr. Orosz Lóránt OFM, a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely igazgatója és házfőnöke
  • 10:15 Faragó Dávid, doktori hallgató (ELTE BTK): „…per peregrinos ad ecclesiam eandem confluentes…” Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely középkori története
  • 10:40 Dr. habil. Molnár Antal, igazgató (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet), egyetemi docens (ELTE BTK): A barokk kori búcsújárás török kori gyökerei
  • 11:05 Siptár Dániel, történész (JTMR Levéltár): A kegyhely kiépülése a 18. században
  • 11:25 Vita
  • 11:45 Kávészünet
  • 12:00 Fáy Zoltán (Magyar Ferences Könyvtár): Betyárok, pandúrok, zarándokok. Szentkút a 19. században
  • 12:25 Dr. habil. Tengely Adrienn, egyetemi docens (Eszterházy Károly Egyetem): A szentkúti kegyhely a 20. század első felében
  • 12:50 Soós Viktor Attila PhD, történész (Nemzeti Emlékezet Bizottsága): Mátraverebély-Szentkút a 20. század második felében
  • 13:10 Vita
  • 13:30 Ebéd
  • 14:30 Terdik Szilveszter PhD, főmuzeológus (Iparművészeti Múzeum): A mátraverebély-szentkúti remeteség és zarándoktemplom a 18. században. Művészettörténeti problémák, megoldási kísérletek
  • 14:55 Maczák Ibolya PhD, tudományos főmunkatárs (MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport): Mátraverebély-Szentkút az irodalomban
  • 15:20 Vass Erika PhD, néprajzkutató (Szabadtéri Néprajzi Múzeum): „E ferences multnak bizonysága és e jövendőnek reménysége”. A szentkúti kegyhely szerepe a népi kultúrában
  • 15:45 Baucsek Csaba, doktori hallgató (PPKE BTK): A füleki ferencesek és Szentkút
  • 16:05 Vita
  • 16:25 Zárszó

A meghívó és a részletes programismertető (PDF): http://skhu.szentkut.hu/wp-content/uploads/2019/09/FS-SKHU_1601_Meghivo_hu_20190924_01.pdf
A részvétel internetes regisztrációhoz kötött (2019. október 3-ig): https://forms.gle/gSzfgu4Mw5NiRZdD6

További információk

Püspökök a végvárban (1548–1596)

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Püspökök a végvárban (1548–1596) Kanász Viktor 2019. 09. 25., sze - 11:26 CLASSIS III fasc. 2 Bitskey István

Bitskey István, Püspökök a végvárban (1548–1596) (CST III/2) (szerk. Tusor Péter, Gárdonyi Máté), Budapest 2019. pp. 41.

A Szent István király által alapított egri egyházmegye a Kárpát-medence legnagyobb kiterjedésű püspöksége volt, a középkor folyamán Eger, mint püspöki székhely a Magyar Királyság jelentős egyházkormányzati és műveltségi központjának számított. A 16. század közepétől azonban, az oszmán hódítás következtében Eger végvárrá vált, katonai szerepe került előtérbe, erődítményét a kortársak Felső-Magyarország kapujának tartották. A püspökségnek ugyanebben az időben még az egyre terjedő reformációval is szembe kellett néznie. Jelen értekezés azt vizsgálja, hogy az egyházmegyében ekkor milyen lehetőségei maradtak meg a katolikus egyházszervezésnek.

A nehéz helyzetben kiemelkedő tehetségű püspökök kerültek az egyházmegye élére: Oláh Miklós (1548–1553), Verancsics Antal (1557–1569), majd pedig Radéczy István (1572–1586). Mindhárman korszerű humanista műveltséggel rendelkeztek, a háborús helyzet miatt azonban többnyire nem székhelyükön, hanem Bécsben tartózkodtak, diplomáciai feladatokat láttak el, püspöki joghatóságukat az egyházmegye hódoltsági területein vikáriusaik révén igyekeztek biztosítani. A korszak jellegzetes dokumentuma a Debrecen–Egervölgyi Hitvallás (Confessio catholica, 1562), amelyben a végvár katonasága a debreceni kálvinista prédikátor Melius Juhász Péter segítségével kívánta bizonyítani, hogy hitvallásuk nem eretnekség. Noha ez az irat dogmatikailag eklektikus jelleget mutat, a szakirodalom szerint ez „a magyar kálvinizmus genezise”. A kálvinizmus mellett a lutheri iránynak, sőt egy időre még az unitarizmusnak a képviselői is megjelentek Egerben, így a vallási pluralizmus nyert teret a püspöki székvárosban. A korszak várkapitányai a protestantizmushoz csatlakoztak, s noha az uralkodó által kibocsátott  kinevezési instrukcióik előírták a püspökség jogainak biztosítását, a gyakorlatban ez kevéssé valósult meg.  A püspöki udvartartás és a káptalan kiszorult a várból, a katolikusok kisebbségben maradtak, s a trienti szellemű hitbeli megújulás előírásai helyett első sorban egyházkormányzati intézményrendszerük védelmének kérdései kerültek előtérbe. Egyes jezsuita páterek azért megkísérelték a katolikus restauráció ügyét Egerben előmozdítani: előbb Leleszi János, majd Drenóczy István sietett a káptalan segítségére, jelentősebb eredményt azonban nem sikerült elérniük. Még leginkább a vikáriusi rendszer járult hozzá az egyházmegyében a katolikus hitélet folytonosságának biztosításához. A püspökség intézményei és a káptalan tagjai a vár eleste (1596) után Kassán, majd Jászón találtak menedéket, s csak a török hódoltság megszűntével, 17. század végén térhettek vissza a püspökség eredeti székhelyére, ahol újjászerveződésük lehetőségei megnyíltak.

E-kutatásról a 12. Szabadkai Nemzetközi Levéltári Napon - előadás (2019.09.20.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

2019. szeptember 20-án, a szabadkai városháza impozáns nagytermében tartották a 12. Szabadkai Nemzetközi Levéltári Napot, melynek témája idén Az egyházi és állami anyakönyvek mint levéltári forrásanyag volt. A program részeként Lakatos Andor levéltárvezető is előadást tartott E-kutatás Kalocsán (Matricula-Historia-online). Beszámoló az elmúlt évtized tapasztalatairól (2009-2019) címmel. A rendezvényen a vajdasági levéltárak szép számban megjelent munkatársain kívül számos magyarországi levéltáros kolléga és családkutató érdeklődő is részt vett, az elhangzott előadások írásban leadott szövegei-vázlatai a Szabadkai Történelmi Levéltár honlapján is elérhetők.

A Pannon RTV tudósítása a rendezvényről: Nemzetközi Levéltári Napot tartottak Szabadkán

 

Hírek: 

Vizuális forrásainkról, szabadkai konferencián - előadás (2019.09.20.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

2019. szeptember 19-20-án, Szabadkán rendezték A vizuális források szerepe a műemlékek értékelésében és bemutatásában című konferenciát, melynek házigazdája a szabadkai Községi Műemlékvédelmi Intézet volt. A program második napján, pénteken levéltárunk munkatársa, Lakatos Adél tartott előadást A Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár (KFL) vizuális forrásainak bemutatása (forrástípusok, kutatási segédletek, használat, elérhetőség) címmel. Intézményünk igen gazdag forrásanyagot őriz a délvidéki egyházi műemlékekkel kapcsolatban, melynek használata jelentős módon segítheti a határon túli kutatók munkáját. Az előadás vetített vázlatát honlapunkon is elérhetővé tesszük.

Hírek: 

Josef Beran cseh érsek és a totalitárius rendszerek

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Josef Beran cseh érsek és a totalitárius rendszerek Szerző Sági György Kanász Viktor 2019. 09. 23., h - 07:53 Hely Újkor.hu Indexkép Leírás

A cseh Josef Beran azok közé a közép- és kelet-európai főpapok közé sorolható, akik bírálták és szembe helyezkedtek a német nemzetiszocialista agresszióval, majd a második világháborút követően a kommunistáktól hasonló támadásokat, nem egyszer üldöztetést kellett elszenvedniük. Mindkét szélsőséggel szemben törekedtek – népük boldogulását szem előtt tartva – egyházuk és híveik érdekeit és jogait biztosítani, védeni. A cseh Beran így méltán egy lapon említhető a magyar Mindszenty Józseffel vagy éppen a horvát Alojzije Stepinaccal.

Külső link Josef Beran cseh érsek és a totalitárius rendszerek Kulcsszavak XX. század egyházüldözés

Ismeretterjesztő előadások Kalocsán (2019.09.18.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

A Kalocsai Kulturális Központ és Könyvtár szervezésében, A világ nagy vallásai című ismeretterjesztő előadássorozat részeként két előadást tartottak levéltárunk munkatársai, a helyszín a Művelődési Központ (volt Tiszti Klub) nagyterme volt.
2019. szeptember 10-én Lakatos Adél levéltáros Szent László tiszteletéről, szeptember 17-én Lakatos Andor levéltárvezető pedig a Szerzetesrendek "családfájáról" beszélt a mintegy negyven fős érdeklődő közönségnek.

Kapellenausstattung abzugeben

Referat für die Kulturgüter der Orden in Österreich -

Die Ausstattung unserer kleinen Kapelle im Marianaum (Wohnhaus für MitarbeiterInnen) sucht nach der Profanierung einen neuen Platz. Mit der Einweihung dieser Kapelle hat sich vor 65 Jahren ein Tabernakel geöffnet!
In der kleinen Hauskapelle wurde vom Augenblick der hl. Wandlung an das ewige Licht entzündet. Die Kapelle war das Herzstück des ganzen Hauses. 

Kategorien: Schwarzes Brett

Verstärkung im Kulturgüter-Team

Referat für die Kulturgüter der Orden in Österreich -

Mein Name ist Theresa Stampler, ich habe in Graz und Fribourg Theologie und Kunstgeschichte studiert. Danach arbeitete ich als Pflegeheim- und Hospizseelsorgerin, später in der AkademikerInnen- und KünstlerInnenseelsorge und nebenbei als Fremdenführerin. Seit einigen Jahren bin ich auf Kirchenpädagogik – das gemeinsame Erkunden, Verstehen und Erspüren von Kirchenräumen – spezialisiert.

Oldalak

Feliratkozás Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete hírolvasó csatornájára